|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Vasárnap: választás (1. rész)
|
1990. március 23., péntek - A választójogi törvény
értelmében az új magyar Parlament 386 képviselői mandátumáról a
választópolgárok az általános és egyenlő választójog alapján,
közvetlen és titkos szavazással döntenek. A szavazás napját - e
törvény és az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően - az ideiglenes
köztársasági elnök március 25-ére, vasárnapra tűzte ki. E 386
képviselői mandátumra több ezer képviselőjelölt pályázik. Az azonban
korántsem biztos, hogy már ezen a vasárnapon valamennyi mandátum
,,gazdára talál,,.
A hatályos választójogi törvény úgy rendelkezik, hogy 176 képviselőt egyéni választókerületben választanak meg, 152 képviselői mandátumot a pártok szerezhetnek meg a területi listákon, további 58 mandátum sorsa pedig országos listákon dől el. A törvényalkotók az átmeneti állapotra, a korábbi parlamenti hagyományokra is tekintettel így látták biztosíthatónak, hogy olyan politikai képviselet alakuljon ki, amelyben a személyek alkalmassága, hitelessége, megbízhatósága mellett a különböző politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje, szerepe növekszik.
Az országgyűlési képviselői mandátumért versengők tehát háromféle módon válhattak jelöltté: egyénileg, a pártok területi listáin, illetve az országos listákon.
A 176 egyéni választókerületben pártoktól függetlenül (állampolgári kezdeményezésre és támogatással), különféle pártok támogatásával vagy pártok színeiben váltak jelöltté. Az eddig ismert adatok szerint az egyéni választókerületekben több mint 1600 képviselőjelöltet regisztráltak; 200-nál is többen független jelöltként indulnak a választáson, a pártok közül pedig négynek sikerült szinte mindenütt jelöltet állítania.
A törvény értelmében a 386 képviselői mandátumból 152-őt csak a pártok szerezhetnek meg - területi listás választással. Az ország 20 területi választókerületében (Budapesten és a 19 megyében) a területi listákon a pártok kétszer annyi jelöltet állíthattak, mint ahány mandátumot az adott területi választókerületben meg lehet szerezni. A pártok jórésze élt is ezzel a lehetőséggel. Például Budapesten a területi listán összesen 28 képviselői mandátumot lehet megszerezni, így egy párt listáján 56 név szerepelhet. (folyt. köv.)
1990. március 23., péntek 10:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Vasárnap: választás (2. rész)
|
A pártok jelöltjei - a törvény rendelkezéseinek megfelelően - indulhatnak mind egyéni választókerületben, mind pedig a területi listán is. A legtöbb párt természetesen élt ezzel a lehetőséggel, hiszen így nagyobb esélyük van arra, hogy az a jelöltjük, akit mindenképpen szeretnének képviselőként bejuttatni a Parlamentbe, megszerezze a mandátumot. Ha viszont a jelöltet az egyéni választókerületben megválasztják képviselőnek, akkor a párt területi listájáról automatikusan törölni kell. A területi listán feltüntetett névsor éppen emiatt egyben sorrendiséget is jelent, hiszen ha egy jelölt nevét törlik, helyébe a listán közvetlenül utána következő jelölt lép.
A legtöbb párt (14) egyébként Somogy megyében indul, míg a legkevesebb (9) Budapesten. Hat párt valamennyi területi választókerületben állított listát.
Vasárnap a választópolgárok az egyéni választókerületben - az értesítésben megjelölt szavazókörben - voksolnak. Szavazáskor két szavazócédulát kapnak. Szavazni a szavazófülkében, a támogatni kívánt egyéni jelölt, illetve pártlista melletti négyzetbe, tollal beírt kereszttel lehet. A borítékba helyezett szavazólapot a választóknak a szavazatszámláló bizottság előtt kell az urnába bedobnia. Az első szavazónak joga van az urnát a szavazás előtt átvizsgálni és aláírásával hitelesíteni.
Az egyik cédula az egyéni választókerületükben megválasztható jelöltek névsorát tartalmazza. Közülük egyetlen konkrét személyre kell majd leadni a voksot, függetlenül attól, hány név szerepel a cédulán. Az első választási fordulóban az a jelölt lesz képviselő, aki az érvényes szavazatok több mint a felét megkapta, feltéve, hogy a szavazásban a választókerület polgárainak több mint a fele részt vett.
Ha valamely választókerületben a választópolgároknak több mint a fele nem szavazott, akkor második fordulót kell kiírni. A második fordulóban mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban is indultak. Ez esetben az lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a második fordulóban a választókerület polgárainak több mint az egynegyede szavazott.
Második fordulót kell tartani akkor is, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét. Ez esetben a második fordulóban azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább 15 százalékát elnyerték. (folyt.köv.)
1990. március 23., péntek 10:22
|
Vissza »
|
|
Vasárnap: választás (3. rész)
|
Ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban legtöbb szavazatot elért három jelölt indulhat. Képviselő pedig az lesz közülük, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a választópolgárok több mint egynegyede szavazott.
A másik szavazócédulán az adott területi választókerületben listával rendelkező pártok neve és jelöltjei szerepelnek abban a sorrendben, ahogyan azt a területi választókerületben kisorsolták. A szavazáskor a választópolgár csak a pártra szavaz. A névsor csupán tájékoztatásul szolgál, hogy egy párt kiket kíván a Parlament padsoraiba ültetni. A pártokra leadott voksokat területi szinten és országosan is összesítik, s a törvényben rögzített számítási mód alapján dől majd el: melyik párt juthat egyáltalán mandátumhoz és hányhoz. A törvény szerint ugyanis mandátumot a területi listán csak az a párt szerezhet, amely az országosan összesített érvényes szavazatok több mint 4 százalékát megkapta.
A területi listás választásnál akkor kell második fordulót tartani, ha az adott területi szavazáson nem vett részt a választópolgárok több mint fele. Ez esetben az első fordulóban is indult pártlisták szerepelhetnek a választáson. A második forduló akkor lesz érvényes, ha a választópolgárok több mint egynegyede szavazott.
Az országos listán megszerezhető 58 mandátum sorsa - amelyekre, mint ismeretes, 12 párt pályázik - a területi listákra leadott és országosan összesített érvényes szavazatok ismeretében dől el. Országos listára viszont a választópolgárok közvetlenül nem szavaznak.
Vasárnap reggel hat órától lehet majd szavazni este hat óráig a szavazókörökben, viszont ha szükséges, a szavazóhelyiségeket este nyolc óráig is nyitva tartják. Zárás után a szavazatszámláló bizottságok azonnal megkezdik a szavazatok összesítését és az elkészült jegyzőkönyveket továbbítják az egyéni választókerületi választási bizottságokhoz. Innen a területi, majd az országos választási bizottsághoz kerülnek a jelentések, természetesen újabb összesítések után. A szakemberek szerint az első részeredmények vasárnap, az éjszakai órákban már ismertté válhatnak. (MTI)
1990. március 23., péntek 10:24
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|