|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Romániai magyarokért - demonstrációk országszerte (4. rész)
|
Csaknem kétezren tiltakoztak a debreceni Kossuth-szobor előtti téren a marosvásárhelyi magyarellenes megmozdulások miatt. A gyertyás tiltakozást az ellenzéki pártok szervezték, de a közelben lévő Aranybika Szálló Bartók-terméből oda vonultak az ugyanebben az időben rendezett szocialista párti választási nagygyűlés résztvevői is. Így esett meg, hogy az ellenzéki pártok szervezte megmozdulás első szónoka Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök volt.
Bevezetőjében leszögezte: karácsonykor Romániában nem forradalom, hanem a Ceausescu-család elleni népfelkelés volt. Emlékeztetett arra, hogy a múlt év decemberében a magyar nép őszinte szolidaritásától vezérelve önzetlenül segítette Románia népeit.
- A magyar nemzet segítségére szégyenletes a mostani válasz. Emeljük fel szavunkat, és tettekkel is segítsük az erdélyi magyarságot - mondotta. - Pogrom történt Erdélyben, aminek egyik legnagyobb áldozata Sütő András.
A drámaírót és a temesvári hőst, Tőkés Lászlót a Romániában élő legnagyobb magyaroknak nevezte a szónok, majd így folytatta:
- A Magyar Köztársaság felelősséget érez az országhatárokon kívül élő magyarságért, s mindent megtesz sorsuk javítása érdekében. Ezt azonban csak összefogással tehetjük, nem pártokra tagozódva. Kérte a jelenlévő pártokat és az egybegyűlteket, hogy egységesen lépjenek fel a világban élő 15-16 millió magyar érdekeiért, mert a magyar kisebbség létét nemcsak Romániában fenyegeti veszély.
Szűrös Mátyás elmondta, hogy a magyar-román viszony új alapokra helyezése érdekében jószomszédi deklaráció kidolgozását és aláírását kezdeményezte Ion Iliescu román államfőnél, azonban erre mindeddig nem kapott választ. (folyt.köv.)
1990. március 20., kedd 20:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|