|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Románia - Vatra Romanesca, magyarok
|
Bukarest, 1990. március 15. csütörtök (MTI-Rompres) -
,,Szélsőséges magyar elemek indokolatlan,, követeléseit ostorozta a
Flakara című, Bukarestben megjelenő hetilapnak adott nyilatkozatában
Radu Ceontea, a Vatra Romanesca elnevezésű román szervezet elnöke. A
nyilatkozó ,,igazságtalannak tartja, hogy a romániai magyar
kisebbség nem pusztán jogokra, hanem előjogokra tart igényt,,.
Szerinte ,,szélsőséges magyar vezető személyek rögtön a forradalom után nem csak jogokért szálltak síkra, hanem mindenfajta előnyök megszerzésére akarták felhasználni a forradalom után kialakult helyzetet,,. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség már december 26-án nyilvánosságra hozta programját, olyan pillanatban, amikor ilyesmi más politikai vagy etnikai csoportnak még eszébe sem jutott - érvelt. Nyilván arról van szó - fejtegette a nyilatkozó -, hogy egyesek túl sokáig vártak e pillanatra, és hasznot akartak húzni a forradalom után kialakult hatalmi űrből, mégpedig nem a demokrácia érdekében, hanem azért, hogy valóra váltsák az uralkodás iránti nosztalgiájukat.
Radu Ceontea közölte, hogy szerinte a romániai magyar nemzetiségnek semmiféle jogalapja sincsen arra, hogy a Ceausescu-féle diktatúra legfőbb áldozatának tekintse magát, mivel ,,a szenvedést és a nyomort az előző rendszer nemzetiségre való tekintet nélkül, demokratikusan osztotta el,,. A kisebbségek viszont bizonyos utakon kedvezményekhez jutottak - állította.
A román szervezet elnöke úgy véli, hogy ,,normális helyzet csak az új törvények tiszteletben tartásával, az ország vezetői iránti lojalitás révén alakulhat ki, nem pedig olyan akciók által, mint amilyeneket Erdély egész területén Pálfalvi Attila volt oktatási miniszter-helyettes szervez sokszor erőszakos, garázda és vakmerő szélsőségesek támogatásával,,. Az utóbbiak nem mutatnak semmiféle megértést az országban kialakult súlyos politikai helyzet és az Erdélyben élő románok fájdalmas történelmi múltja iránt - így Radu Ceontea.
Ugyanezen a napon jelent meg a Dimineata című napilapban Dávid Gyula egyetemi tanár interjúja. Ebben a magyar professzor rendkívül fontosnak tartja, hogy a román nép olyannak ismerje meg végre a magyarok kultúráját, múltját és jelenét, amilyen az valójában, s nem pedig amilyennek a forradalom által megdöntött rendszer festette le. +++
1990. március 15., csütörtök 19:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|