 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
 |
Március 15. - Románia (1.rész)
|
Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti:
Csíkszereda, 1990. mórcius 15 csütörtök /MTI-tud/ - Március 15-én a
romániai magyarság méltóképpen emlékezett meg a szabadságharc
évfordulójáról. Ez volt az első szabad március 15-ike, amelyen tilalom
nélkül lehetett méltatni a magyar nemzet ünnepét.
A Romániában megjelenő magyar nyelvü lapok ünnepi cikkekkel
köszöntötték a 142. évfordulót. A romániai Magyar Szó cikke utalt
arra, hogy a diktatúra sötét időszakában az erdélyi magyarság ha
titokban is, de mégis megünnepelte március 15-ét. Sok helyütt
kijátszották a tilalmat, az emlékhelyeket virágokkal borították el.
A Csíkszeredán megjelenő Hargita Népe hangsúlyozza, hogy Petőfi
Sándor és a magyar ifjak márciusi forradalma európai jelképpé
vált.
"Tőkés László és közössége éppen Petőfi szabadságszellemét
ápolva szegült szembe az emberi méltóságot sorvasztó bolsevik
maskarádába bujtatott, nacionalista sovén politikával. A romániai
forradalmat győzelemre vivő román ifjuság Petőfi nevét is idézva
küldte történelmi szemétládába a gyűlölt diktatúrát. Ez az Európa
végre tájainkon is szabadon, emberi méltóságunkat is fölmutatva
idézhessük március idusának történelmi távlatokat sugalló
szellemét. Magyarok és románok testvéri kézfogását, egymás
hagyományit, kultúráját, anyanyelvét tisztelő valós barátság kiépítését,
a szabadság és a demokrácia megteremtést jelzi ez a történelmi
távlat" - írja a Hargita Népe.
A Bukarestben megjelenő Valóság március 15. időszerüségét
kiemelve azt írta, hogy átvitt értelemben változatlanul időszerü
beszélni és írni a jogállamban működő minisztériumokról, az
egészséges népképviseletről, a megoldatlan erdélyi problémákról,
a törvény előtti egyenlőségről, az arányos terherviselésről, a
tulajdonjogról, a szabad sajtóról és sok olyan "kényes" kérdésekről,
amelyek érinthetetlen tabuként rejtőznek manapság az elmékben és a
szivekben. (folyt.)
1990. március 15., csütörtök 17:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Március 15. - Románia (2.rész)
|
Csütörtökön szerte Erdélyben mindenütt tömegesen vett részt a
magyarság az ünnepi rendezvényeken. Hargita megyében Csíkszeredán a
koszorúzási ünnepségen több mint tizenötezren emlékeztek a
szabadságharc nagyjaira. A város központjában Petőfi és Balcescu
szobrait borították el a koszorúk: az üzemek és az intézmények
képviselői - példanéküli módon - több mint százhúsz koszorút
helyeztek el a szobroknál. A Magyar Köztársaság koszorúját Szűts Pál
bukaresti nagykövet helyezte el, aki ezenkívül részt vett a
múzeumban szabadságharcos emlékeket bemutató kiállítás megnyitásán,
és ellátogatott az 1. számú általános iskolába is, amely Petőfi
Sándor nevét vette fel.
Csíkszeredában a főtéren tartott gyűlés szónoka Csutak István, a
Demokrata Magyar Ifjak Szövetségének ügyvezetője volt. Délután a
szakszervezeti kultúrházban tartott ünnepi műsor előtt Németh Zsolt,
a FIDESZ választmányának tagja tolmácsolta a magyar fiatalok
üdvözletét.
Székelykeresztúron délután megszólaltak a harangok, majd Petőfi
Sándor szobránál Szűts Pál is koszorúzott. Az erdélyi kisvárosban
közös istentiszteletet tartottak, majd a Gyárfás kúria épületében
emlékműsort rendeztek. Székelyudvarhelyen a Márton Áron téren három
kopjafából álló emlékművet avattak fel. A Nyergestetőn székely
fiatalok lovasbandériuma vonult a hegy tetején lévő 1848-as hősi
emlékműhöz, ahol több ezer főnyi ünneplő tömeg koszorúzott.
Mádéfalván a főút melletti emlékműnél, Agyagfalván a székely
emlékműnél ugyancsak ünnepséget és koszorúzást tartottak.
Aradon a vértanúhalált halt tábornokok emlékművénél mintegy
négyezer ünneplő gyűlt össze. Ezúttal már nem zárta el kerítés az
emlékmű helyét, azt szabadon megközelíthették az ünneplők. A
bukaresti magyar nagykövetség képviseletében Almási Kálmán tanácsos
koszorúzott. A mártírvárosból, Temesvárról fiatalok delegációja
érkezett Aradra, hogy leróják kegyeletüket az emlékhelynél.
Temesváron a nap folyamán több helyen koszorúztak. A város
Petőfi szobránál ünnepséget tartottak, majd a decemberi forradalom
harcainak hősi helyeinél is megemlékeztek az áldozatokról. (folyt.)
1990. március 15., csütörtök 18:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Románia - március 15. (3.rész)
|
Máramarosszigeten a város főterén lévő 1848-as obeliszket
koszorúzták meg sokan, majd a hosszúmezői szabadságharcos emlékműnél
adóztak a hősök emlékének.
Marosvásárhelyen a központi rendezvényt a megyei kultúrpalotában
tartották, míg a város négy pontján különböző emlékhelyeknél
koszorúzásokat és ünnepségeket rendeztek. Petőfi-emléktáblát
lepleztek azon a házon, amelyben Petőfi Sándor lakott. Délután
felemelően szép ünnepséget tartottak a fehéregyházai mezőn, az
Ispán-kútnál, ahol a feltevések szerint életét vesztette a
szabadságharc nagy egyénisége. A Petőfi emlékműnél koszorúzási
ünnepségen méltatták a szabadságharc hőseinek áldozatát.
Kolozsváron a Farkas utcai templom előtt gyűltek össze az
ünneplők, akik megkoszorúzták a városban található szabadságharcos
emlékhelyeket. Este a magyar színházban nagyszabású kultúrműsort
tartottak.
Bukarestben a 33. számú ipari líceum magyar tagozatos diákjai
emlékeztek meg március 15-ről, majd a Petőfi kultúrházban Molnár
Szabolcs egyetemi előadó méltatta a szabadságharc hőseit. Az
évforduló alkalmából megalakították a Petőfi Sándor művelődési kört
a Bukarestben élő magyarság kultúrális és mozgalmi összefogására.
Szatmárnémetiben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség
szervezésében a magyar nemzetiség tagjai szerették volna
megkoszorúzni a román szabadsághősnek, Balcescunak a szobrát, miután
Petőfinek a városban nincs emlékműve. Ezt azonban a Vatra Romaneasca
szervezet tagjai megakadályozták. Körbeállták a Balcescu szobrot és
nem engedték, hogy a magyar nemzetiségiek a román nép szabadsághőse
előtt tisztelegjenek. A szatmárnémeti román szervezet szerint a
magyar szabadságharcra való emlékezés románellenes. A Vatra
Romaneasca úgy állítja be az 1848-as szabadságharcot, hogy az
románellenes, magyar nacionalista fejlemény volt, s elvezetett
Erdély elcsatolásához.
A koszorúkat az RMDSZ szatmárnémeti városi szervezete a közeli
kastélyhoz vitte, ahol Petőfi Sándor lakott, s azokat a kastély
falánál helyezte el.
Megemlékeztek még március 15-ről Brassóban, Segesváron,
Nagyvarádon, Nagyszebenben, Déván, Sepsiszentgyörgyön és Székelyföld
több településén is. +++
1990. március 15., csütörtök 18:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|