|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15. - 1990 - Fáklyás felvonulás (1. rész)
|
1990. március 15., csütörtök - Este tízezrek vettek részt a
fővárosi fáklyás felvonuláson.
A Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz szervezésében a Március 15-e téren gyűlt össze a tömeg. Itt először Baráth Gergely emlékezett az 1986. március 15-ei lánchídi csatára, majd Kőszeg Ferenc mondott rövid beszédet. Hangsúlyozta, hogy március 15-e a sajtószabadság és a demokrácia kivívásán kívül a politikai foglyok szabadságáért folytatott küzdelem, s így áttételesen az emberi jogokért folytatott harc ünnepe is. A szónok kiemelte, hogy Magyarországon ne legyen többé olyan rendszer, amely fél attól, hogy emberek másként gondolkodnak, szabadon politizálnak. A menet innen a Roosevelt tér érintésével a Lánchídon keresztül vonult fel a Budai Várba, ahol a Dísz téren csatlakozott a Magyar Demokrata Fórum szervezte fáklyás felvonulás résztvevőihez.
Az MDF felvonulói hat órakor, a Bem József utcától indultak a Várba. A menet élén lovas huszárok haladtak.
Amikor a két fáklyás felvonuló csoport a Dísz téren találkozott, megkezdődött az ünnepi program, amelynek szónoka Horváth Béla, a házigazda MDF I-XII. kerületi szervezeteinek nevében a függetlenné váló Magyarországot köszöntötte. ,,Meghajtom fejemet a demokráciát kivívó magyar nemzet előtt,, - idézte Kossuth Lajost beszéde elején a szónok. A továbbiakban kiemelte: Magyarországon ismét országalapításra készülünk, s hangsúlyozta, hogy hazánk ezer évesen is egyike Európa legfiatalabb nemzeteinek. Változásokat akarunk - mondta -, mint az 1848-as márciusi ifjak. Beszéde végén hangoztatta: március 25-én ismét ünnepeljünk, legyünk országépítők, s akkor érezni fogjuk, hogy magyar hajnal hasad.
Bánffy György a múltat idézve felelevenítette a szabadság kivívásának történeti kronológiáját. Ennek kapcsán emlékeztetett arra is: Oroszország kétszer verte le a magyar szabadságharcot. Mára azonban változott a helyzet: hadai nem befelé özönlenek az országba, hanem kifelé tartanak... Dörgő éljenzés kísérte szavait, amikor jó utat kívánt a szovjet hadseregnek. A magyar politika felelősen gondolkodó tényezőinek azonban tisztában kell lennie azzal is - folytatta a szónok -, hogy Magyarország sorsának alakulásában szerepe van a nagyhatalmaknak. Magyarországnak, midőn helyreállítja európaiságát, hangoztatnia kell: az ezredéves magyarság mindig Európa része volt, s ma is az. (folyt. köv.)
1990. március 15., csütörtök 21:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|