|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15. - 1990 - Bem tér (1. rész)
|
1990. március 15., csütörtök - A Bem térre érkező tömeg
soraiból kiváltak az SZDSZ és a Fidesz csoportjai, mert - mint
képviselőjük közölte: nem hajlandók a Bem-szobor mögötti Demisz-,
Agrárszövetség-, Kereszténydemokrata Néppárt- és Bajcsy-Zsilinszky
Társaság-transzparensek alatt ünnepelni. A Magyar Demokrata Fórum
tagjai ugyancsak elkülönülve, a Bem-szobor háta mögött, az MDF
székháza előtt felsorakozva vettek részt a megemlékezésen.
Az első szónok Gáspár Miklós, a Kereszténydemokrata Néppárt képviseletében történelmi példák sorát felidézve hangsúlyozta: a mostani tavasz a magyarság feltámadását, egy új országépítés kezdetét hozhatja. Éppen ezért figyelmeztetett arra: napjainkban bűn a haza ügyei iránti közömbösség. Mint mondotta: az új országépítés feladatainak vállalására kötelez mind az 1848-49-es, mind az 1956-os forradalom hőseinek áldozatvállalása, mártírjainak emléke.
Zétényi Zsolt, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság főtitkára ugyancsak az elmúlt évtizedek, évszázadok történelmi sorsfordulóira emlékeztette a gyűlés résztvevőit. Kijelentette: a magyarság történelmére mindig is jellemző volt, hogy kétségbeesetten védeni próbálta szabadságát, még ha nálánál sokkalta erősebb ellenféllel is kellett szembeszegülnie. A Rákóczi-szabadságharc, 1848 márciusa, majd 1956 történelmi példáját idézve a szónok rámutatott: hazánk most új aratás előtt áll, s reménéy van arra, hogy 1990 meghozza számára a szabadságot, a függetlenséget, a parlamenti többpártrendszert, az önkormányzatot.
A MISZOT és a Demisz felkérésére az Erdélyből érkezett Szabó András szólt a Bem téren egybegyűltekhez. Az erdélyi Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség alelnöke a romániai magyar fiatalok üdvözletét tolmácsolta, majd kifejtette: március 15-e nem válhat pártok parádéjává, hiszen az a magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepe, még ha évtizedeken át csak úgynevezett ,,tűrt,, ünnep lehetett is. A szónok a továbbiakban hangsúlyozta: Közép-Európában olyan demokráciák építésén kell munkálkodni, amelyekben - Bibó István szavaival - senkinek nem kell félnie. (folyt. köv.)
1990. március 15., csütörtök 18:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|