|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15. - 1990 - Kossuth tér (1. rész)
|
1990. március 15., csütörtök - Az ünneplő sokaság a
Petőfi-szobortól a Kossuth Lajos térre vonult át, ahol négy párt - a
Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt, a Hazafias
Választási Koalíció és a Magyar Néppárt - szónokai fordultak az
egybegyűltekhez. A délután fél kettőre meghirdetett nagygyűlés
néhány perces késéssel kezdődött meg, mivel a térre folyamatosan
érkeztek a résztvevők a Szabadság térről, ahová a Szabad Demokraták
Szövetsége tett kitérőt a szabad sajtó ügye mellett demonstrálva a
Televízió előtt.
Mintegy tízezren népesítették be a teret, amikor Antall József, az MDF elnöke lépett a mikrofonhoz a Parlament lépcsőjén a részvevő pártok zászlaival, ,48-as és ,56-os lobogókkal körülvéve. A politikus hangoztatta: az MDF március 15-ét a nemzet egyetemes nagy ünnepének tekinti, amely nem szolgálhat - még a választási harc közepette sem - pártérdekeket. Az ünneplő pártoknak legfeljebb ahhoz van joguk, hogy együtt fejet hajtsanak a nagy tettek és a nagy elődök emléke előtt tisztelegve.
Ezután az MDF elnökségi tagja, Csoóri Sándor író lépett a mikrofonhoz. Mondandóját bevezetve párhuzamot vont a tavaly megtartott első szabad március 15-i ünnepségek és a mostani megemlékezés között, hangoztatván, hogy akkor az ünneplő sokaság a szabadság reményével ugyan, de lelkében a félelem maradványaival köszöntötte a nemzeti ünnepet. Mára alaposan megváltozott a helyzet, szabadabb, ám szövevényesebb lett az élet. Az Európán átsöprő változások gyökereit kutatva Csoóri Sándor rámutatott: a második világégés óta folyó világnézeti és gazdasági háború az egyik fél anyagi erőinek kimerülése miatt kezd a vége felé közeledni. S mint minden háború után, most is új békeszerződések születnek majd térségünkben. Az 1947-es párizsi megállapodással szemben ez az új ,,békeszerződés,, visszavonhatatlan bizonyossággal kimondja: Magyarország független ország lesz újra. Megtörve, megfogyva, szétzilált idegekkel és szétzilált gazdasággal - de független ország (folyt.köv.)
1990. március 15., csütörtök 17:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Március 15. - 199O - Kossuth tér (2. rész)
|
A mostani márciusnak az a történelmi küldetése, hogy előkészítse ezt a rég várt önállóságot, majd végérvényesen megszilárdítsa azt.
Emlékeztetett arra, hogy hamarosan a nép küldöttei kezébe kerül a törvényhozási hatalom a szabad választások után. Sajnálattal szólt arról, hogy számos kedvezőtlen jel kíséri a választási küzdelmet. Míg 1848-ban a szellem embereire figyelt a nép, addig a mai hangadók már nem a Pilvaxból, hanem az új pártok irodáiból jönnek. Ennek a különbségnek látható bizonyítéka a mai szétszakadozó ünnepség is. ,,A zászlóerdők nyiladékai között a régi félelmek helyett ma a pártküzdelmek fojtogató füstje és mérgezett levegője terjeng. Bevallottan vagy bevallatlanul is egyetlen cél lebeg bizonyos küzdőcsoportok szemei előtt: minél ügyesebben kihasználni ezt az ünnepet is szavazatgyűjtésre, pártérdekből.,, A politika színpadán szereplőknek - hangoztatta - meg kell esküdniük, hogy feszültségteremtő vitáikban is a magyarság megerősítését akarják szolgálni. Ehhez azonban a lelki függetlenségnek meg kell előznie a politikait, hiszen a negyven év alatt csaknem teljesen tönkrevert, megroskasztott magyarságot is újjá kell éleszteni. Be kell bizonyítani a világnak, hogy a magyarság nem csak államvesztő nép tud lenni - mint volt a két világháború között -, hanem államépítő nemzet is. Csakis a személyiségét visszaszerzett nép tud felemelt fejjel élni, és együtt élni más népekkel a hazán belül és annak határain kívül.
A Független Kisgazdapárt nevében Vörös Vince pártelnök és Torgyán József, párt-főügyész szólt az ünneplő tömeghez. A két kisgazda-vezető érzelemtől átfűtött beszéde alatt párthíveik köréből gyakran hangzottak el a ,,Le a vörös bárókkal ,,, ,,Kommunista párt, fizesd meg a kárt ,, jelszavak.
Vörös Vince hangoztatta: az FKgP eljött, hogy fejet hajtson 1848. március 15-e hősei, mártírjai és az ország egész lakossága előtt. A Független Kisgazdapárt ezzel a főhajtással fejezi ki azt a megingathatatlan elhatározását, hogy méltó kíván lenni a márciusi hősökhöz és azok függetlenségi törekvéseihez. (folyt.köv.)
1990. március 15., csütörtök 17:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Március 15. - 199O - Kossuth tér (3. rész)
|
Torgyán József arra kérte az ünneplő sokaságot, hogy amikor március 25-én az urnák elé járulnak, gondoljanak 1848 márciusának hőseire, és gondoljanak arra a sok névtelen hősre, aki most, 1990-ben vívja ki mindazt, amit 1848-ban nem sikerült megvalósítani. Dörgő hangon szólította fel az ellenzéki pártokat, hogy haladjanak együtt a szabadság és a jólét megvalósításának az útján, hiszen egyetlen közös céljuk van: a győzelem kivívása. Március 25-e legyen végre a megvalósult szabadság napja, s minden magyarok győzelmének ünnepe - fejezte be nagy ovációval kísért szavait a párt-főügyész.
Hangoskodás, füttykoncert fogadta a Hazafias Választási Koalíció képviseletében mikrofonhoz lépő Mikola Istvánt. A szónok felhívta a figyelmet: a tizenkét párt megegyezése alapján kapott lehetőséget arra, hogy az ország háza előtti téren mondhassa el beszédét. Kérte, hogy a méltatlankodók ennek jegyében hallgassák meg mondanivalóját.
A politikai kultúrát nélkülöző közjáték után - az előre eltervezett szöveget a megismétlődő bekiabálások miatt jelentősen megkurtítva - a szónok a magyar demokrácia előfutárainak szellemiségét idézte, rámutatva, hogy az ő művük az az alap, amelyre nemzetünk új életformáját lehet és kell építeni. Hangsúlyozta: ma, amikor a pártállamot, az idegen modellt lebontva rendszerváltásra készül az ország, amikor elsöpörjük a zsarnokságot - amelyet nem a Petőfi által ostorozott királyok és földesurak, hanem személytelen hatalmak képviselnek -, tudni kell, hogy nem jutott még el a haza minden szögletébe a demokrácia szelleme. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy 1848-hoz méltó mai világtörténelmi vállalkozásunk sikerrel jár, ehhez azonban - fűzte hozzá - a legkülönbözőbb politikai irányzatok legjobb erőinek egy független, cselekvőképes, legitim, felelős nemzeti kormányban kellene összefogniuk.
Az ünnepi szónoklatok sorát Dobos László csehszlovákiai magyar író felszólalása zárta. Az író a Magyar Néppárt kezdeményezésére, a március 15-i ünnepségeket szervező pártok felkérésére a határainkon túl élő magyarság nevében fejtette ki gondolatait.
Dobos László emlékeztetett arra, hogy ezen a napon Európa s a világ számos pontján elhelyezik a megemlékezés virágait Petőfi, Kossuth, Bem és megannyi ,48-as hős alakját megörökítő emlékműveken. A tisztelgés bejárja a szabadságharc történelmi és térbeli útját. 1848-at most csak egy időpillanat választja el a mától. Az újkori zsarnokság porbahullása hozza létre ezt a közelséget. Kelet-Közép-Európa népeinek közös élménye a zsarnokság uralmának megdöntése, s a szabadság esélye. A történelem most minden szomszédos népnek egy időben kínálja ugyanazt az esélyt. (folyt.köv.)
1990. március 15., csütörtök 17:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Március 15. - 199O - Kossuth tér (4. rész)
|
Zsarnokságellenes gyűlöletük most rokonulhat más népek szabadságvágyával, most válhat egy nagyobb európai egyetemesség részévé. A mai március a szabadság gondolatát sugározza. Ez a megküzdött szabadság a népek, nemzetek, kisebbségek közvagyona és joga.
A beszédek elhangzása után az ünneplő tömeg elénekelte a Himnuszt, majd elindult a megemlékezések következő helyszínére, a Bem térre. (MTI)
1990. március 15., csütörtök 18:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|