Rendszerváltás és az MTI

	Március 15. - 1990 - Petőfi-szobor (1. rész)
1990. március 15., csütörtök - 1848, 1956 és 1990 - három dátum, amelyet az ország függetlenségéért, a nemzetet sanyargató diktatúrák eltörléséért, az emberi szabadságjogokért vívott küzdelem kapcsol egybe. A márciusi és az októberi ifjak szellemiségét idézték fel csütörtökön a Petőfi-szobornál. Az ellenzék március 15-ei ünnepségeinek hagyományos helyszíne zsúfolásig megtelt. A szobor talapzatát, koszorúk, virágok borították. Zászlók lobogtak a kezekben, transzparensek emelkedtek a magasba, egyiken a szónokok gondolatait is kifejező felirat: ,,Kísértet hagyta el Európát ,,. A pártok közötti megállapodásnak megfelelően déli 12 órakor kezdődött a megemlékezés, amelyen a Szabad Demokraták Szövetségének, a Vállalkozók Pártjának, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak és a Fiatal Demokraták Szövetségének. szónokai osztották meg gondolataikat a megjelentekkel. A tömeg azonban már 10 órától gyülekezett a téren. A szervezett megemlékezést közvetlenül megelőzően szólt az emberekhez a Magyar Október Párt képviseletében Krassó György. Szavait mindaddig figyelemmel kísérték, mígnem felszólította a jelen lévőket, hogy ne menjenek el szavazni, vagy szavazócéduláikat azzal a felirattal dobják az urnába: valóban szabad választást akarunk. Ettől fogva füttykoncertbe, fújolásba, az egyet nem értés tapsorkánjába fulladt mondanivalója. Viharos taps fogadta a déli 12 órakor a szónoki emelvényre lépő Mécs Imrét, aki az SZDSZ képviseletében szólt hallgatóságához. Arról beszélt, hogy a szabadságért, a függetlenségért, a demokráciáért síkra szállókat a kommunista diktatúra és kiszolgálói sem tudták megtörni, elhallgattatni. A diktatúra egyik fegyverét, a titkosszolgálatot pedig a népakarat végül felhasználója ellen fordította. A Vállalkozók Pártját képviselő Oláh Imre a márciusi ifjak céljaira és küzdelmeire emlékeztetve kifejtette: az 1848-as polgári forradalom óta 142 év telt el, és az ország még ma sem független. Petőfi híres sorait idézve - ,,habár fölül a gálya, alul a víznek árja, azért a víz az úr ,, - hangsúlyozta: 142 év után ismét itt a lehetőség, hogy a nép dönthessen saját jövőjéről. Élni kell a szabadság, a többpártrendszer adta lehetőségekkel - mondotta. (folyt. köv.) 1990. március 15., csütörtök 17:35
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Március 15. - 1990 - Petőfi-szobor (2. rész)
Annál is inkább - figyelmeztetett -, mert az elmúlt 45 év kommunista uralma kiölte a magyarságból a magyarságtudatot, a vallásos hitet, a munkakedvet. A vállalkozók pedig a rendszer megtűrtjei voltak, kulákokká, kapitalista csökevénnyé, burzsujokká, kizsákmányolókká degradálva kényszerültek átvészelni ezt az időszakot. Holott az igazi kizsákmányolók az elvtársak között voltak. Ám a történelem viharai sem tudták kitépni az emberek szívéből a vágyat a szabadság, a függetlenség eléréséért. A parázs 142 év után ismét lángra lobbant, s a magyarok a világ előtt büszkék lehetnek arra, hogy a rendszerváltás higgadtan megy végbe. Ismét Petőfit idézte, s a Nemzeti dal refrénjét együtt zúgta a tömeg a szónokkal, aki újabb esküre hívta hallgatóit: esküdjenek arra is, hogy a jövőben se kommunista, se más párt ne valósíthasson meg diktatúrát, mert elég volt az önkényuralmakból, a fasizmusból, a diktatúrákból. Viszont az igazi szabadság kivívásához összefogásra és a márciusi ifjak lelkesedésére van szüksége ennek az elgyötört, elfárasztott nemzetnek - hangoztatta befejezésül. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt nevében Petrasovits Anna szólt a tömeghez. Azzal kezdte mondanivalóját: amikor a múlt század derekán egész Európa a szabadságért küzdött, egy szűk puccsista csoport megjósolta, hogy kísértet járja be Európát. Ez a kísértet, a kommunizmus kísértete valóban bejárta Közép- és Kelet-Európát, mindenütt testi-lelki nyomort hagyva maga után. Keletről jött a fény, s e barbár keleti fény elvakította a magyar nemzetet is. E megállapításokat követően a szónok hosszasan ecsetelte - a sokaság nemtetszését is kivíva - miért lehetnek büszkék magukra a szociáldemokraták. Majd 1848 szellemi örökségéhez visszatérve felidézte: 1848. március 15-én két erő csapott össze, a diktatúra és a demokrácia. Az események vezéralakjai több irányzatot képviseltek, eltérő programokat fogalmaztak meg. Kossuth a nemzeti függetlenséget és a polgárosodást a középnemesség vezetésével és támogatásával képzelte el. Deák is a középnemesség képviseletében lépett fel következetesen a polgárosodás érdekében. Eötvös a centralisták élén a polgári demokrácia európai modelljét hirdette meg. A radikális polgári demokratikus átalakulást pedig a márciusi ifjak sürgették. Először ők fogalmazták meg Magyarországon a polgári szabadságjogokat. (folyt. köv.) 1990. március 15., csütörtök 17:40
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Március 15. - 1990 - Petőfi-szobor (3. rész)
Elsőként követelték a sajtószabadságot, a gondolat- és szólásszabadságot, csakis a magyar parlamentnek felelős kormányt és a vármegyék megszüntetését. Mint mondotta: e követelés ma is időszerű. A választások után a demokratikus ellenzék feladata az is, hogy végre szétverjék a feudálkommunista vármegyéket, s európai közigazgatást szervezzenek mindenütt, mert csak így válik visszafordíthatatlanná a polgári demokratikus átalakulás. Utalt arra: 1848-ban Európa népei a feudális zsarnokság ellen, ma pedig Közép- és Kelet-Európa népei a kommunista zsarnokság ellen lázadtak fel. A magyarság tudja, hogy csak a Kárpát-medence és Európa népeivel közösen valósíthatja meg céljait, a szabad, szuverén, polgári demokratikus ország megteremtését. Ez hamarosan valóssággá válhat - jelentette ki végezetül. Tapstól, éljenzéstől visszhangzott a tér, amikor Orbán Viktor, a Fidesz szónoka lépett a mikrofon elé. Már bevezetőben leszögezte: az 1848/49-es forradalom és szabadságharc felállította a magyar nemzet számára a politikai szabadság és a nemzeti függetlenség európai mércéjét. A márciusi ifjak álmai máig sem váltak valóra, még nem érkezett el a teljes politikai szabadság ideje és hazánk ma sem független. Hangsúlyozta: 1848 és 1956 után most harmadszor következett be az, hogy a fiatalok nem valaki más fegyverhordozóiként, nem valaki más segédcsapataként, hanem önállóan és függetlenül vesznek részt egy demokratikus társadalom megteremtésében. 1848-ban a fiatalok az első sorokban küzdöttek a politikai önkény és az idegen csapatok uralma ellen. Hiszen eddig nem adatott meg, hogy a gyűlölt rendszer ledöntése után ott lehessenek az új rend felépítői között. Ma Magyarországon már nem vitás - fejtette ki -, hogy a fiatal demokraták nélkül lehetetlen megteremteni a fiatal demokráciát. A fiatalok pedig abban bíznak, hogy a fiatal demokraták ott lesznek a Parlamentben, hiszen a most megválasztandó Parlament döntései nem egy vagy két országgyűlési ciklusra, hanem 20-30 évre fogják meghatározni Magyarország jövőjét. És a fiatalok azok, akik a legtovább fogják élvezni, vagy elszenvedni ezeknek a döntéseknek a következményeit. (folyt. köv.) 1990. március 15., csütörtök 17:43
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Március 15. - 1990 - Petőfi-szobor (4. rész)
Ma kedvező a csillagok állása: Prágában, Berlinben és Bukarestben a fiatalok győztek. Mi is valóra válthatjuk apáink ,56-os álmait, ez a mi dolgunk. Mi a március 25-én végső vereséget szenvedő kommunista rendszertől egy utolsó garasáig eladósodott, csőd szélén tántorgó gazdaságot kapunk örökül. A most leköszönő urak olyan terheket raktak a fiatalok nyakába, amelyet nagyapa korunkig kell viselnünk. A csőd nem megy, a csőd marad. Éppen eléggé tönkretették a jövőnket ahhoz, hogy jussunk legyen beleszólni legalább abba, ami megmarad belőle. A múltunkat tönkretették, de a jövőnket többé nem engedjük. Küzdeni fogunk érte, őszintén, komolyan - mondotta, majd így folytatta: Már csak tíz nap választ el bennünket a 25-én esedékes választásoktól. Ám ne higyje senki, hogy a választásokkal véget ért a munkánk, sőt éppen ellenkezőleg, attól kezdődik csak igazán. A rendszer nem attól változik meg, hogy ellenzéki képviselők uralják majd a Parlamentet, és nem attól, hogy új miniszterek alkotják majd a kormányt. A rendszer a mi számunkra csak akkor változik meg, ha mindennapi életünk színterein a munkahelyeken, a lakóhelyeinken, az iskolákban is megtörténtek a változások. Ám ezt senki sem fogja helyettünk elvégezni a Parlament padsoraiból. A polgároknak maguknak kell megtalálni azokat az embereket, akiknek a kezébe tehetik a köz ügyeinek intézését a városokban, a kerületekben és a falvakban a helyhatósági választásokat követően. Senki sem fogja helyettünk eltávolítani a korrupt és hozzá nem értő munkahelyi vezetőket. A polgároknak maguknak kell megszervezni a független szakszervezeteket. Magyarországnak mára nem marad más esélye, csak a teljes újrakezdés. Mindannyiunknak újra kell kezdenie - jelentette ki befejezésül. A beszédek elhangzását követően, a Szabad Demokraták Szövetségének felhívására sokan a Szabadság térre, a Magyar Televízió székháza elé vonultak a sajtószabadságért tüntetni. Ami erre okot adott: a televízió, az előzetes tervekkel ellentétben - a médiumot felügyelő kuratórium döntése alapján - egyetlen helyszínről sem közvetítette élőben az eseményeket. Az MDF tagjait és szimpatizánsait pedig arra hívták fel, hogy egyenesen a Kossuth térre vonuljanak. (MTI) 1990. március 15., csütörtök 17:47
Vissza » A hírhez kapcsolódik »