|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15. - 1990 - Petőfi-szobor (2. rész)
|
Annál is inkább - figyelmeztetett -, mert az elmúlt 45 év kommunista uralma kiölte a magyarságból a magyarságtudatot, a vallásos hitet, a munkakedvet. A vállalkozók pedig a rendszer megtűrtjei voltak, kulákokká, kapitalista csökevénnyé, burzsujokká, kizsákmányolókká degradálva kényszerültek átvészelni ezt az időszakot. Holott az igazi kizsákmányolók az elvtársak között voltak.
Ám a történelem viharai sem tudták kitépni az emberek szívéből a vágyat a szabadság, a függetlenség eléréséért. A parázs 142 év után ismét lángra lobbant, s a magyarok a világ előtt büszkék lehetnek arra, hogy a rendszerváltás higgadtan megy végbe. Ismét Petőfit idézte, s a Nemzeti dal refrénjét együtt zúgta a tömeg a szónokkal, aki újabb esküre hívta hallgatóit: esküdjenek arra is, hogy a jövőben se kommunista, se más párt ne valósíthasson meg diktatúrát, mert elég volt az önkényuralmakból, a fasizmusból, a diktatúrákból. Viszont az igazi szabadság kivívásához összefogásra és a márciusi ifjak lelkesedésére van szüksége ennek az elgyötört, elfárasztott nemzetnek - hangoztatta befejezésül.
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt nevében Petrasovits Anna szólt a tömeghez. Azzal kezdte mondanivalóját: amikor a múlt század derekán egész Európa a szabadságért küzdött, egy szűk puccsista csoport megjósolta, hogy kísértet járja be Európát. Ez a kísértet, a kommunizmus kísértete valóban bejárta Közép- és Kelet-Európát, mindenütt testi-lelki nyomort hagyva maga után. Keletről jött a fény, s e barbár keleti fény elvakította a magyar nemzetet is.
E megállapításokat követően a szónok hosszasan ecsetelte - a sokaság nemtetszését is kivíva - miért lehetnek büszkék magukra a szociáldemokraták. Majd 1848 szellemi örökségéhez visszatérve felidézte: 1848. március 15-én két erő csapott össze, a diktatúra és a demokrácia. Az események vezéralakjai több irányzatot képviseltek, eltérő programokat fogalmaztak meg. Kossuth a nemzeti függetlenséget és a polgárosodást a középnemesség vezetésével és támogatásával képzelte el. Deák is a középnemesség képviseletében lépett fel következetesen a polgárosodás érdekében. Eötvös a centralisták élén a polgári demokrácia európai modelljét hirdette meg. A radikális polgári demokratikus átalakulást pedig a márciusi ifjak sürgették. Először ők fogalmazták meg Magyarországon a polgári szabadságjogokat. (folyt. köv.)
1990. március 15., csütörtök 17:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|