|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15. - 1990 - Vársétány
|
1990. március 15., csütörtök - Százak részvételével a
Várban, a Tóth Árpád sétányon, a magyar nemzeti lobogó előtt
tartotta március 15-i megemlékezését a Magyar Szocialista
Munkáspárt.
Thürmer Gyula, az MSZMP KB elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: azokhoz a milliókhoz csatlakoznak, akik országszerte a gyárakban, az intézményekben, a földeken, az iskolákban köszöntik közös ünnepünket.
A továbbiakban emlékeztetett arra: - 1848 - nagyszerű történelmi kísérlet volt. A magyar nép saját útját akarta járni, saját eredményeire és értékeire támaszkodva csatlakozni az európai haladáshoz. Elődeink nagyszerű terve akkor nem sikerült, de szándékai ma is tiszta forrásul szolgálnak nekünk a megújult MSZMP-nek, a ma forradalmi pártjának - mondotta. Ezt követően rámutatott: a márciusi forradalom és az azt követő események máig is érvényes üzenete az is, hogy a népnél senki sem lehet bölcsebb. Sem kiemelkedő személyek, sem kormányok, sem politikai pártok. Az elmúlt másfél évszázad számtalan baja származott abból, hogy a nép feje fölött döntöttek. A nép, a nemzet sorsáról csak a nép, s csakis a nép dönthet.
A magyar szellemi élet legkiválóbbjai, a magyar paraszt, a polgár, a még kis számú munkás 1848-ban vállalta a forradalom védelmét, a szabadságküzdelmet. Vállalta, mert hitte: a szabad országban valóban a nép lesz a maga ura. Hisszük, valljuk, hogy a nép, a dolgozók demokratikus kormányásánál ma sincs jobb politikai rendszer. Ne engedjük hát, hogy a nép helyett más döntsön.
1848 mindannyiunk számára kell hogy jelezze: a haladás sokszínű, az igazságot senki sem sajátíthatja ki. A nemzet fejlődéséért együtt kell munkálkodnia a polgárnak, a kereskedőnek, az iparosnak, az értelmiséginek, a parasztnak és a munkásnak. Ki lehet hagyni egyiket, vagy másikat a közös erőfeszítésekből, de ennek a társadalom az egész nemzet szenvedi kárát.
Váltsuk ma valóra március eszméiből mindazt, ami eddig nem sikerült. Most egyedülálló lehetőségünk van erre Az európai változások a haladásra ösztönöznek bennünket. Teremtsük meg a nép demokratikus kormányzását Legyen mindenkinek hazánkban munkája, tisztességes megélhetése Éljen mindenki szabadságban és biztonságban - mondta végezetül a szónok.
Ezt követően a résztvevők átvonultak Kossuth és Táncsics egykori várbeli börtönéhez, és ott megkoszorúzták az emléktáblákat. (MTI)
1990. március 15., csütörtök 14:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|