|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Nagyjelentőségű értekezlet Bonnban
|
----------------------------------
Köln, 1990. március 12. (DLF, Kommentár) - Kedves Hallgatóink
Érezhető volt a büszkeség Helmut Haussmann bonni gazdaságügyi miniszter szavaiban, amikor arról beszélt, hogy minden idők legnagyobb gazdasági értekezlete lesz a március 19-ikén kezdődő bonni rendezvény. Azon április 11-ikéig az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 35 résztvevő államának képviselői lesznek jelen: miniszterek, és véllalkozók képviselői. Rangos szakértőkre hárul közben a kemény aprómunka. Munkatársnőnk írta az idevágó kommentárt.
- Jogos az öröme Helmut Haussmann német gazdaságügyi miniszternek, hogy a 35 állam részvételével tartandó gazdasági érkezetlet jelentősége nagyobb lett ahhoz képest ami várható volt, amikor 1989-ben döntöttek erről a pótkonferenciáról. Ez érthető is. Most különös hangsúlyt ad a bonni gazdasági értekezletnek az új fejlődés. A kelet-európai politikai fejlemények és a gazdasági események - s azokon belül nevezetesen mindaz, ami az NDK-ban történik.
A véletlen műve az, hogy e bonni értekezlet egy nappal az NDK-beli választások után kezdődik. Szerencsés fordulat ez: hogy az NDK-kormány elég erőt meríthet ebből a konferenciából a liberális gazdasági rendszer bevezetéséhez saját országa területén. Emellett azonban látható: a Német Szövetségi Köztársaságnak - mint vendéglátónak - reménye van arra, hogy a bonni értekezlet ösztönző szerepet fog játszani a változásokban, melyek a tervgazdálkodástól a piacgazdálkodás beezetéséig terjednek. (...).
Milyen feladatok előtt állnak? Előszöris az üzleti forgalom, az üzleti kapcsolatátadás keretfeltételeinek a megjavítása. A résztvevő országokon belül szabad utazást kell lehetővé tenni az üzletembereknek, és kötetlennek kell lennie az egyezségek lehetőségeinek a kereskedelmi kapcsolatokban. (folyt.)
1990. március 12., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Bonni értekezlet - 1. folyt.
|
Másodszor: az ipari kooperációról kell tárgyalni, nevezetesen pedig a beruházások ügyéről. De itt említsük meg, hogy a 35 állam bonni gazdasági értekezletén nem csak az előadások a fontosak. A résztvevőknek lehetőséget kell kapniuk a kapcsolatfelvételre más országokból jött üzletemberekkel is.
Harmadszor: megbeszélendő az ipari együttműködés bizonyos meghatározott szektorokban. Végül pedig szó lesz a valutapolitikai kérdésekről, az árreform problémáiról, a külkereskedelem kérdéseiről.
A bonni rendezvény mammut-értekezlet lesz, melynek végén egy záróokmánynak kell állnia. Abban rögzítendők a követelmények, melyek megnyitják a 35 európai állam közti elmélyült együttműködés útját.
A német szövetségi kormány szemében döntő módon azon múlnak a dolgok, hogy tisztázódjék: a küszöbön álló német egyesülés belnémet probléma. Bonn viszont fel akarja számolni a többi európai gazdasági partner aggodalját, amelyből az a félelem érződik ki, hogy a Német Szövetségi Köztársaságot most talán egészen lefoglalja majd a német egyesülés. Ez azonban nem felel meg a ténynek.
Az NDK-ban elindítandó fejlődés nem megy, nem mehet az Európai Közösség haladásának kárára, és nem válhat hátrányos tényezővé a volt keleti tömb államaiban végbemenő fejlődésben sem. Ami ebből következik, annak inkább még javítania kell a Német Szövetségi Köztársaság helyzetét a segítőkészség terén a harmadik országok irányában.
Meggondolandó tényező az, hogy az NDK egymagában már most sem képes eleget tenni a KGST-n belüli kötelezettségeinek. Emellett a bonni értekezleten azt a veszélyt is el kell hárítani, hogy megosztódjon az európai gazdaság - három részre: az Európai Közösség államaira, az EFTA-ra a Szabadkereskedelmi Társulás országaira, valamint a KGST-tagországokra. (folyt.)
1990. március 12., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Bonni értekezlet - 2. folyt.
|
De ügyelni kell arra is, hogy meglegyen a tisztességes esélye azoknak az államoknak is, akik nem tartoznak e három tömörüléshez, például Jugoszlávia és Málta. Aztán a bonni konferencia szolgálni hivatott egy további célt is: a kis és közepes nagyságú cégek erősítését - szerte Európában.
Helmut Haussmann bonni gazdaságügyi miniszter meggyőződése szerint különösen a keleteurópai országokban lesz jó gazdasági hatása az alulról, a kisvállalkozásokból kiinduló lazító-frissítő kezdeményezéseknek. Hiszen nem bízható rá a nyugati konszernekre, és nem hagyható rá a keleti kombinátokra sem egyedül, hogy gondoskodjanak a gazdaság újrafelépítéséről. +++
1990. március 12., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|