|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Utolsó esélyfelmérés - viharokkal
|
Dorogman László, az MTI tudósítója jelenti:
Berlin, 1990. március 12. hétfő (MTI-tud) - A Berliner
Zeitung hétfői számában közzétett felmérés adatai szerint igen
szorosnak ígérkezik a március 18-án esedékes parlamenti választások
eredménye az NDK-ban.
A február utolsó és március első napjaiban végzett közvélemény-kutatásba az akadémia szociológiai és szociálpolitikai intézetének munkatársai összesen 800 berlini és vidéki lakost vontak be. Ezeknek 89 százaléka kijelentette, hogy feltétlenül részt akar venni a választáson, nyolc százalék még nem döntött, és csak három százalék jelezte, hogy nem kíván szavazni.
A felmérésbe bevontaknak 37 százaléka március elején még mindig nem tudta, melyik pártra adja a szavazatát. Váratlanul szoros versenyt mutat a fennmaradó 63 százalék megoszlása. Közülük 23 százalék a szociáldemokratákra adná voksát, 22 százalék szavazna a Demokratikus Szocializmus Pártjára (DSZP, az NSZEP utóda). Az összes többi párt messze leszakadva követné őket: a CDU 4, a DSU 2 és a Zöldek 1 százalékra számíthatnának a legfrissebb - és miden bizonnyal utolsó - felmérés szerint. Ez egyébként - már amennyire egyáltalán megbízhatónak tekinthető a szinte naponta változó közhangulat miatt - arra enged következtetni, hogy nem maradtak hatás nélkül a lakosságot a piacgazdaság veszélyeire, az elmúlt 40 év szociális vívmányainak elvesztésére figyelmeztető DSZP-hangok.
A megkérdezettek többsége (60 százalék) úgy érzi, hogy a két német állam egyesülésének folyamata túlságosan is gyors, 18 százalék éppen megfelelőnek találja az ütemet, és csak 16 százalék szerint lassabb a tempó a kívánatosnál. 70 százalékuk szeretné befolyásolni az egyesülés ütemét, 25 százalék szerint viszont a döntés ez ügyben már megtörtént. Az állami egyesülés mikéntje a megkérdezettek 29 százaléka szerint elsősorban az NDK-beli választással dől majd el, 61 százalék viszont úgy véli, hogy népszavazás(ok)ra lesz majd szükség.
Az országos választási bizottság sajnálkozással reagált a Berliner Zeitung hétfői írására. A testület rámutatott, hogy a választójogi törvény értelmében az esélyeket feltáró közvélemény- kutatási adatokat március 11. után már nem szabad nyilvánosságra hozni, így ezzel a lépéssel a BZ megsértette a választójogi törvény 32. paragrafusát. A bizottság reményét fejezte ki, hogy hasonló jellegű felmérések közzétételére ezek után már nem kerül sor. +++
1990. március 12., hétfő 12:34
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|