|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Litvánia - francia sajtó
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. március 12. hétfő (MTI-tud.) - Kihívás
Gorbacsovnak, de kihívás a Nyugatnak is - ezt állapítják meg a
hétfői francia lapok a litván parlament döntéséről. Az önállóságról
hozott döntés vezető téma a francia tömegtájékoztatásban. A
Libération például négy teljes oldalt szentel az erről szóló
jelentéseknek, történeti visszatekintéseknek, kommentároknak. A
lapok aláhúzzák: a döntésre Gorbacsov hatalomra jutásának ötödik
évfordulóján került sor, ráadásul akkor, amikor az SZKP alapvető
fontosságú döntések küszöbén áll.
,,Sztálin most halt meg másodszor,, - írja vezércikkében a Le Figaro, amely történelmi jelentőségűnek tekinti a vilniusi elhatározást. ,,Ez a döntés a hatalmas szovjet birodalom végének kezdetét jelentheti,,. A lap - több más francia kommentárhoz hasonlóan - úgy vélekedik, hogy ez láncreakciót indíthat meg, elsősorban a balti köztársaságokban, de a kaukazusi és a közép-ázsiai köztársaságokban is. ,,Nyilvánvaló paradoxon az, hogy akkor, amikor a periféria szűkül, Gorbacsov a központi hatalmat akarja megerősíteni. (...) Gorbacsov most hármas kihívással néz szembe: a gazdasági válsággal, a szövetség széthullásának veszélyével és a kommunista párt szétszakadásával. Így növelni akarja fegyvertárát, de kérdés, hogy a fegyverek felhalmozása meghozza-e számára a győzelmet,,.
A Le Quotidien de Paris vezércikke szerint Moszkva ugyan képtelen megfékezni a ,,deszovjetizálás,, folyamatát, de kérdéses, hogy milyen magatartást kell tanúsítania a Nyugatnak, amelynek két változat között kell döntenie. Az egyik: elfogadni és támogatni a népek önrendelkezési jogát, így a litván népét is. A másik viszont Gorbacsov támogatásának feladata. ,,Ezt a dilemmát nehéz feloldani, annál is inkább, mert az aggodalmaknak e szövedékébe beletartozik a német kérdés is: egy újabb robbanásveszélyes, bizonytalan Európa kérdése,, - írja a lap.
A France-Soir felveti a kérdést: hogyan valósulhat meg a való életben Litvánia függelensége akkor, amikor az ország gyakorlatilag egész gazdaságában a Szovjetuniótól függ. A L,Humanité azt elemzi, hogy a szétválás megvalósításához legalább öt évre lesz szükség. A Libération azt fejtegeti, hogy Litvánia ,,az EK balti kisöccse,, lehet. +++
1990. március 12., hétfő 12:07
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|