|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Francia szenátusi küldöttség Budapesten (1. rész)
|
1990. március 12. - Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke a Parlament delegációs termében hétfőn fogadta a francia szenátus gazdasági és tervezési bizottságának Jean Francois-Poncet volt külügyminiszter vezette küldöttségét. A megbeszélésen Fodor István részletes tájékoztatást adott az Országgyűlésnek a jogállamiság megteremtése érdekében kifejtett munkájáról, a választási előkészületekről, az ország gazdasági helyzetéről és célkitűzéseiről. A megbízott elnök ezenkívül ismertette véleményét a választások után várható helyzetről és az európai együttműködés távlatairól.
A megbeszélés után Jean Francois-Poncet interjút az MTI munkatársának adott interjújában elmondta:
- Tájékozódási szándékkal érkeztünk Magyarországra. Az a célunk hogy képet alkossunk a magyar gazdaság állapotáról, a piacgazdaság bevezetésére irányuló reformokról, de természetesen a politikai fejlemények iránt is érdeklődünk. Természetesen tárgyalunk a magyar gazdaság legfőbb vezetőivel és politikusokkal is. A fejlődés kilátásairól kívánunk ismereteket szerezni.
X Önök gazdasági és tervezési bizottságot képviselnek. A tervezés szót Magyarországon nagyon lejáratták. Mit jelent a tervezés a piacgazdaságban?
- Amikor tervezésről beszélünk, akkor természetesen nem a kollektivista társdalmakban meghonosodott jelentésére gondolunk. A tervezés számunkra előrelátás: a társadalom előtt álló nagy választásokat megelőző felmérés, kutatás. Azt kell elérni, hogy az állami költségvetést beillesszük a nemzet gazdasági céljai közé. Szó sincs azonban arról, hogy a tervezés által adjunk irányt a gazdaságnak. Nálunk a piac és csakis a piac orientálja a gazdaságot.
X A hozzánk látogató nyugati küldöttségek általában beérik rokonszenvük kinyilvánításával, s azt szokták hangsúlyozni, hogy Magyarország sorsa a magyarok kezében van. Az általános megfogalmazásokon túl mit lehet mondani Magyarország megsegítésének lehetőségeiről? (folyt. köv.)
1990. március 12., hétfő 15:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|