|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Nicaragua - amnesztiatörvény
|
Managua, 1990. március 12. hétfő (TASZSZ/Reuter) - A
sandinista többségű nicaraguai parlament a hétvégén jóváhagyta az
általános amnesztiáról és nemzeti megbékélésről szóló törvényt,
amelynek tervezetét Daniel Ortega elnök kezdeményezésére dolgozták
ki. A törvény kinyilvánított célja megkadályozni azt, hogy az új
kormány hatalomra jutása után bűnvádi eljárást indítsanak a
sandinista kormányzat tisztviselői ellen. Egyúttal hozzájárul a
nemzeti megbékéléshez azáltal, hogy mentesíti a fegyveres harcot
folytató kontrákat is a felelősségrevonás alól.
Az amnesztiatörvény felmenti mindazokat, akik 1979. július 19. (a sandinista forradalom győzelme) és a törvény hatályba lépésének napja között eltelt időszakban gazdasági visszaéléseket követtek el, vagy vétettek a társadalmi rend és az állambiztonság ellen. A törvény hatálya kiterjed azokra a polgári személyekre és katonákra, akik a fenti bűnök kivizsgálása során sértették meg a törvényeket, valamint azokra az állami alkalmazottakra, akiket gazdasági visszaélésekkel vádoltak, de bírósági eljárást nem indítottak ellenük.
Carlos Nunez, a nicaraguai nemzetgyűlés elnöke az amnesztiatörvény indoklásaaként elmondta, hogy a törvénnyel védelmet kívánnak biztosítani azoknak az állami alkalmazottaknak, akikkel feltételezhetően le akarnak számolni az áprilisban hatalomra kerülő új vezetésen belüli somozista erők.
A február 25-i választásokon győzelmet aratott Nemzeti Ellenzéki Szövetség (UNO) képviselői ugyanakkor annak a félelmüknek adtak hangot, hogy a törvény elfogadása és hatályba lépése közötti időszakban a sandinista közalkalmazottak szabad kezet kapnak az állam kirablásához. +++
1990. március 12., hétfő 09:28
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|