|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar elképzelések az európai gazdasági együttműködésről
|
1990. március 12., hétfő - Magyarország bizonyítani kívánja,
hogy számos területen már megkezdődött a piacgazdaság kiépítése, és
vannak olyan részterületek, ahol sohasem szakadtunk el Európától -
mondotta Balázs Péter, a Kereskedelmi Minisztérium
főosztályvezetője, aki hétfőn tájékoztatta az újságírókat a bonni
gazdasági konferencián résztvevő magyar küldöttség programjáról.
A helsinki folyamat Bécsben befejeződött negyedik utótalálkozóján határozták el a résztvevők, hogy 33 európai ország, valamint az USA és Kanada képviselői gazdasági konferenciát tartanak az NSZK-ban március 19. és április 11-e között. A tanácskozáson első ízben kerül sor az összeurópai gazdasági együttműködés legfontosabb kérdéseinek megvitatására. A megbeszéléseken szó lesz többek között az üzleti kapcsolatok fejlesztésének feltételeiről, az ipari kooperációkról, vegyesvállalkozásokról, a gazdasági együttműködés jogi-közgazdasági feltételeiről, valamint a pénzügyi kapcsolatok bővítéséről.
A konferenciára 60 tagú magyar küldöttség utazik, elsősorban gazdasági, kereskedelmi szakemberek, akik arról kívánnak beszámolni, hogy milyen jelentős átalakulás megy végbe Magyarországon, s egyben arról is, hogy hazánkban bizonyos tekintetben a kontinuitás töretlen. A gazdasági jogrend egyes elemei változatlanul fennmaradnak, és hozzájárulnak Magyarország Európába történő integrálódásához. Ilyen például, hogy Magyarország az elmúlt 40 év során is mindig elismerte az ipari és szerzői tulajdonjogok nemzetközi normáit. Hazánk 1965-ben csatlakozott a Genfi Váltójogi és Csekkforgalmi Egyezményhez. Ugyancsak csatlakozott az ország a választott bírósági határozatok kölcsönös elismeréséről szóló nemzetközi konvencióhoz. Magyarország 1973 óta tagja a GATT-nak és 1982 óta az IMF-nek.
A tanácskozáson a magyar küldöttség támogatni fogja azt a javaslatot, hogy a megbeszélések eredményeként közös záródokumentum szülessen. Ebben az okmányban a magyar küldöttség szerint rögzíteni kellene annak fontosságát, hogy az európai gazdasági tér ma már lényegesen szélesebb, mint amit az EK, vagy az EFTA szervezete magába foglal. A gazdasági együttműködésből nem rekeszthetők ki a kelet-európai országok. A térség felzárkózásához programot kell kidolgozni, s fontos, hogy az minél előbb elkészüljön. (MTI)
1990. március 12., hétfő 15:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|