|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Gorbacsov beszámolója
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. március 11. vasárnap (MTI-tud) - Célszerű,
hogy az SZKP Központi Bizottsága javasolja a Népi Küldöttek
Kongresszusának - amelynek soron kívüli 3. ülése hétfőn kezdődik -,
hogy módosítsa a pártra vonatkozó alkotmánycikkelyt. El kell hagyni
a politikai rendszert oly módon meghatározó passzust, hogy rögzítik
itt az SZKP vezető szerepét. Egyidejűleg rögzíteni kell az
alaptörvényben, hogy az SZKP, valamint más politikai és társadalmi
szervezetek számára egyenlőek az esélyek, törvényes, demokratikus
formák között jogos a társadalmi, politikai életben való részvétel,
a programokban megjelölt célokért folyó küzdelem. Egyebek között ezt
tartalmazta az a beszámoló, amelyet a Központi Bizottság vasárnapi
ülésén terjesztett elő Mihail Gorbacsov, a testület főtitkára.
A főtitkári előterjesztés javasolta, hogy a párt XXVIII. kongresszusát július 2-ra hívják össze, s arra minden négyezer párttag után válasszanak összesen mintegy 4700 küldöttet.
Gorbacsov érintette a februári plénumon elfogadott kongresszusi állásfoglalás-tervezet visszhangját. Ezzel összefüggésben foglalkozott a párt előtt álló reformfeladatokkal. A főtitkár a rokonszelleműségűek szövetségének képzeli el a megújuló pártot, olyanok tömörülésének, akik Marx, Engels és Lenin tanainak alkotó továbbfejlesztői, tevékenységükkel a munkások, minden dolgozó érdekeit képviselik.
Elvetette azokat a nézeteket, amelyek szerint a pártot másik párttá kell átalakítani, nevét szocialistára, szociáldemokratára változtatni, azaz a párt nevéből ki akarják hagyni a kommunista jelzőt. - E javaslatokat - mondta Gorbacsov - nem szabad megvalósítani, mert súlyosan károsítanák a párt eszmei alapjait. A főtitkár nem azonosult az olyan pártok eljárásával, amelyek - mint mondta - ,,a nehéz helyzetben feladják a kommunista eszméket,,.
A párt belső problémáira fordítva a szót, Gorbacsov elutasította azt a tervet, hogy a pártot föderatív alapon szervezzék újjá a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak szövetségeként. - A párt nemzetiségi jegyek alapján való megosztása lehetetlenné tenné az egységes pártpolitikát - érvelt Mihail Gorbacsov. Támogatta azonban az önálló oroszországi pártszervezet kiépítését.
A beszámoló végül foglalkozott szervezeti kérdésekkel is: a pártelnökség intézményének létrehozásával, az elnöki és elnökhelyettesi posztok megteremtésével, a KB állandó bizottságainak felállításával. +++
1990. március 11., vasárnap 20:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|