 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tarott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1990. február 16., péntek - A kormány pénteki ülésén a többi
között áttekintette azt a törvényjavaslatot, amely az 1945. január
1-je és 1963. április 4-e között született törvénysértő ítéletek
semmissé nyilvánításáról intézkedik. Bajnok Zsolt szóvivő a tervezet
kapcsán elmondta, hogy az érintett időszakban több százezer ember
ellen születtek törvénysértő ítéletek, állambiztonság elleni,
árdrágító és közellátás elleni bűncselekmények, úgynevezett
tervbűncselekmények, illetve a tulajdont károsító bűncselekmények
vádjával. Bár a kormány a törvénysértésekért megköveti a magyar
népet - mindenekelőtt azokat, akikkel szemben az igazságtalanságokat
elkövették -, az érintett emberek igen széles köre miatt legjobb
esetben is csak ,,kárenyhítést,,, illetve politikai, erkölcsi
rehabilitációt tud nyújtani. A legrászorultabbak segélyezésére
ugyanakkor a kormány egy kétmillió forint keretösszegű alapot hoz
létre. A pénzt szociális, humanitárius szempontok alapján osztanák
el. Bajnok Zsolt elmondta azt is, hogy várhatóan hamarosan
közzéteszik annak, a jogászokból és történészekből álló bizottságnak
a jelentését, amely a törvénysértő ügyek tételes vizsgálatával
megalapozta a semmisségi javaslat kidolgozását.
A pénteki kormányülésen a művelődési miniszter több fontos
oktatási, oktatáspolitikai előterjesztéssel is szerepelt. A többi
között javaslatot tett az 1985-ös oktatási törvény módosítására. A
tervezet mindazon elemeket törölni kívánja a jogszabályokból,
amelyek valamilyen formában utalnak a megszűnt társadalmi-politikai
berendezkedésre. Egy másik fontos elem, hogy az oktatásban az
egyházak, az alapítványok és más jogi személyek részt vehetnek, és
ezt a tevékenységüket vállalkozásként folytathatják. A módosítások
növelni kívánják az oktatási intézmények gazdasági önállóságát.
Újdonság lesz az is, hogy a hittudományi intézményeket bekapcsolják
az iskolarendszerbe. Az előterjesztést a kormány elfogadta.
Glatz Ferenc tájékoztatta a Minisztertanácsot a budapesti
tudományegyetem létrehozásának előkészítő munkálatairól. A terv
értelmében a Budapesti Műszaki Egyetem, a Marx Károly
Közgazdaságtudományi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem
részvételével egyfajta konföderáció jönne létre, amely később
elvezethetne egy egységes egyetemi komplexum létrejöttéhez. Ez a
tervek szerint legalább három évet venne igénybe, de az érintett
vezetők máris hozzáfogtak a közösen használható létesítmények
kialakításához, a központosított adminisztráció megszervezéséhez.
(folyt.köv.)
1990. február 16., péntek 19:06
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
A budapesti tudományegyetem létrehozásával összefüggésben az ELTE
tanárképző főiskola kara fokozatosan megszűnik, s beolvad az ELTE
bölcsészkar megfelelő szakaiba. A társadalomtudományi oktatás bázisa
az ELTE társadalomtudományi kara lesz, amely már az új tanévben
megkezdheti működését. Az ELTE ezzel felvállalhatja a marxista
oktatók átképzését is. Ennek kapcsán Glatz Ferenc arról is
tájékoztatta a kormányt, hogy a Politikai Főiskola működése ma már
túlhaladott, indokolt annak megszüntetése. Mivel az iskola annak
idején egy törvényerejű rendelet alapján kezdte meg működését,
megszüntetéséhez is hasonló jogszabály kell. A jogszabály
előterjesztése az év közepére várható. Az elgondolások szerint a
főiskola azontúl a nyelvoktatás centrumává válhatna.
A művelődési miniszter volt az előterjesztője a magánoktatásról
és az oktatói munkaközösségekről szóló kormányrendelet tervezetének
is. A jogszabály - amelyet a kormány jóváhagyott - egyebek közt azt
mondja ki, hogy a magánoktatás különböző formáira a gazdasági
társaságokról szóló törvény, illetve a szövetkezeti törvény
rendelkezései érvényesek. (Külön szabályozást kell alkotni a
nyelvoktatói, a zeneoktatói és a táncoktatói munkaközösségek
működésére.)
A kormány foglalkozott a márciusi választások előkészítésével,
és értékelte a választási küzdelem néhány politikai vonatkozását.
Megállapította: nem alaptalan az az aggodalom, hogy a közéletben
egyre szaporodó antidemokratikus jelenségek komolyan veszélyeztetik
a választási előkészületek tisztaságát, és magát a választásokat is.
Ezzel kapcsolatban a kormány határozottan elítéli a Leninvárosban
történteket. Az ügyből a leghatározottabban le kell vonni a
szükséges következtetéseket mind a politikai pártoknak, mind a
kormányzatnak. Ha ehhez hasonló események előfordulnak, az
alapjaiban veszélyezteti a demokratikus átalakulást. A kormány
álláspontját tolmácsolva Bajnok Zsolt rámutatott: a rendbontások
megakadályozása, illetve megelőzése csak kis részben függ az esemény
helyszínén működő rendezők vagy rendfenntartó erők magatartásától. A
döntő az, hogy a jövőre készülve a pártok ne a legkülönfélébb
indulatok felkorbácsolásával, hanem józan programok hirdetésével
jelöljék ki helyüket a társadalomban.
A kormány minden tőle telhetőt megtett azért, hogy a
többpártrendszerű választásokra a pártok a lehető legjobb feltételek
között készülhessenek. Ugyanakkor határozottan fel fog lépni azért,
hogy a közrendet fenntartsa és a demokratikus állampolgári jogokat
mindenki a törvény szabta keretek között gyakorolja, nem sértve
mások emberi, állampolgári jogait. (folyt.köv.)
1990. február 16., péntek 19:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
A pénzügyi és az igazságügyi tárca vezetője a helyi adók
bevezetésének koncepcióját terjesztette elő. Az egyelőre csak
körvonalazódó elképzelés szerint a jelenlegi adórendszer három
elemét, a személyi jövedelemadót, a vállalkozási nyereségadót és az
általános forgalmi adót egy negyedikkel, a helyi adókkal bővítenék.
Koncepció lévén a kormány nem hozott döntést ez ügyben, azt azonban
pozitívumként emelte ki, hogy a helyi adózás révén jelentősen
növelhető lenne az önkormányzatok önállósága. A kormány szerint a
helyi adók megjelenésével párhuzamosan szükséges a jelenleg érvényes
tanácsi adók megszüntetése, elkerülendő a lakosság terheinek
növekedését. Az önkormányzatok majdani adóztatási joga három körre
terjedne ki: az építmény és telekadóra, a kommunális és
idegenforgalmi adóra, illetve a helyi iparűzés adójára. A helyi
adókkal kapcsolatos szakmai viták folytatódnak, a kormány végleges
álláspontját majd az önkormányzati törvénnyel összhangban határozza
meg.
A kormány megvitatta a szerencsejátékok átfogó szabályozásának
koncepcióját is. Az a határozat született, hogy az erről szóló
törvény megszületéséig a pénzügyminiszter kivételesen engedélyezheti
devizás kaszinó működését. Ami az általános elveket illeti: a
szerencsejátékok az állam monopóliumában vannak, ám megfelelő
feltételek között az állam lemondhat erről a monopóliumról. Az
engedélyezés egy úgynevezett szerencsejáték-felügyelet dolga és
felelőssége lesz; az elgondolások szerint a szervezet a pénzügyi
tárca vezetésével működik majd.
Számos személyi kérdésben is döntött a Minisztertanács pénteki
ülésén. Eszerint: a kormány február 15-i hatállyal kinevezte a
Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatala vezetőjévé Nagy Lajost,
a Magyar Köztársaság Információs Hivatala vezetőjévé pedig dr.
Dercze Istvánt. Nagy Lajos idegen nyelvi főiskolát és belügyi
akadémiát végzett, kinevezéséig rendőr ezredesként szolgált. Dr.
Dercze István az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett,
kinevezéséig rendőr ezredes volt.
A kormány március 1-jei hatállyal Kelemen Elemér művelődési
miniszterhelyettest saját kérésére, érdemei elismerésével, más
fontos megbízatására való tekintettel fölmentette. Érdemei
elismerésével, más, fontos megbízatása miatt február 28-i hatállyal
felmentette Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettest.
A kormány Vörös Árpád és Körtvélyes István ipari
miniszterhelyetteseket - saját kérésükre, érdemeik elismerése
mellett - március 15-i hatállyal felmentette. (folyt.köv.)
1990. február 16., péntek 19:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (4. rész)
|
A Minisztertanács február 28-i hatállyal - érdemei
elismerésével, más fontos munkakörbe kerülése miatt - fölmentette
Raisz Gusztáv mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettest.
Somogyi László, a Budapest-Bécs világkiállítás előkészítő
bizottságának kormánybiztosa saját kérésére nyugdíjba megy, ezért
március 1-jei hatállyal - érdemei elismerésével - fölmentette a
kormány.
Markovics Ferencet, a Minisztertanács Védelmi Irodájának
vezetőjét saját kérésére, érdemei elismerésével, nyugdíjazása miatt
március 15-i hatállyal fölmentette a kormány.
A kormány Gubicza Jenő rendőr ezredest március 1-jei hatállyal
kinevezte a Magyar Néphadsereg Biztonsági Hivatala vezetőjének.
Bajnok Zsoltot, a Magyar Hírlap főszerkesztőjét - érdemei
elismerésével, nyugállományba vonulása miatt - március 15-i
hatállyal fölmentették. (Egy kérdésre válaszolva Bajnok Zsolt
elmondta, hogy nyugdíjazása ellenére szóvivői tisztét megtartja.)
Számos személyi javaslatot terjesztett elő a külügyminiszter is.
Javasolta, hogy a Minisztertanács helyezze hatályon kívül a Szőcs
Ferenc főkonzuli kinevezésére és a kolozsvári főkonzulátus
vezetésével történő megbízására vonatkozó határozatát. Egyben
indítványozta, hogy hazánk újból megnyíló kolozsvári
főkonzulátusának vezetésével Vékás Domokos főkonzult bízzák meg.
A külügyminiszter javasolta, hogy Lakatos Ernő nagykövetet -
érdemei elismerése mellett - mentsék fel hazánk berlini
nagykövetségének vezetése alól. Lakatos Ernő hazatérése után
nyugdíjba megy, utódjára később tesznek javaslatot.
Somogyi Ferenc külügyi államtitkár a szovjet csapatok
kivonásával kapcsolatos tárgyalásokról tájékoztatta a kormányt. A
teljes kivonásról szóló kormányközi egyezmény kimunkálásán, a
kivonulás ütemtervén két munkacsoport dolgozik. Egyidejűleg
megkezdődtek a csapatkivonások gazdasági, pénzügyi részleteit
tisztázó szakértői megbeszélések is. Miként az államtitkár a
napokban egy interjújában is kifejtette: jó esély van arra, hogy már
a közeljövőben aláírják a megállapodást.
A szóvivő emlékeztetett azokra a napokban elhangzott
szenvedélyes hangvételű felhívásokra, amelyek az adófizetési
kötelezettség bojkottjára szólították fel az állampolgárokat. Ezzel
kapcsolatban az a kormány álláspontja, hogy az ilyen akciók
törvénysértőek, ezért a kormányzati szervek határozottan fellépnek
ellenük. (folyt.köv.)
1990. február 16., péntek 19:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (5. rész)
|
A kormányülésen döntés született arról, hogy a választásokkal
kapcsolatos kérdések kezelésére szakértői bizottságot hoz létre a
Minisztertanács a leginkább érintett tárcák - a Belügyminisztérium,
a Honvédelmi Minisztérium, a KSH - képviselőinek részvételével. A
bizottság tagjait a kormány elnöke nevezi ki. A testület minden
olyan, a választásokkal összefüggő kérdésre megoldást keres és
ajánl, amely kormányzati szintű lépést igényel.
A Budapest-Bécs világkiállítás előkészületi munkálatait
áttekintve a kormány fontosnak tartotta, hogy Somogyi László
megüresedett helyére fiatal, agilis szakembert állítsanak. Fontos
lenne az is, hogy a világkiállítás sok vajúdás után kijelölt
helyszínén megkezdődjön az előkészítés, s az illetékesek rendeljenek
el építési tilalmat a területen. A Magyar Nemzeti Bank, a
Pénzügyminisztérium, az Országos Tervhivatal vezetői azt a feladatot
kapták, hogy vizsgálják meg az esetleg szükségessé váló kisajátítás
pénzügyi feltételeinek biztosítását. (MTI)
1990. február 16., péntek 19:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|