 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országos Tervhivatal tájékoztatója az 1990. évi gazdaságpolitikai programról (1. rész)
|
1989. december 28., csütörtök - Decemberi ülésszakán a Parlament jóváhagyta az ország 1990. évi gazdaságpolitikai programját, és felhatalmazta a kormányt a - megbizatásának időszakára összeállított - gazdasági feladatterve végrehajtására.
Az OT anyaga kifejti: a magyar gazdaság egyre mélyülő
strukturális válsággal küzd. Teljesítménye hosszú idő óta alig
növekszik: széles körben működnek olyan elavult technikák és
technológiák, amelyek pazarolnak az anyaggal, energiával, a
munkaerővel; magas a gazdaságtalan tevékenységek és nem meghatározó
a piacképes, jövedelmező vállalkozások aránya. Az egyensúly romlása
már kritikus mértékű: 1989-ben is jelentősen növelte az
adósságállományt a konvertibilis fizetési mérleg hiánya, felduzzadt
a rubel elszámolású aktívum; a költségvetés deficitjét évközi
szanálással lehetett normalizálni; a bankszféra forrásait
elviselhetetlen arányban kötik le lényegében fizetésképtelen
vállalatok; ilyen adottságok és a piaci viszonyok fejletlensége
mellett nagy az inflációs nyomás. A külgazdasági pozíciók romlása
perifériára sodródásunk veszélyét erősíti; a világgazdasági
folyamatokhoz való felzárkózás alapvető szerkezeti átalakítást és
piacváltást követel. A társadalom tűrőképessége kritikus szintre
süllyedt; egyre szélesedő rétegekben erősödik a helyzetük
stabilizálására, javítására irányuló igény.
Csak határozott gazdaságpolitikai irányváltás és a gazdálkodási
rendszer átfogó modernizálásának megindítása ad esélyt arra, hogy a
nemzetgazdaságot új, életképes fejlődési pályára lehessen állítani.
A program egyidejűleg célozza a válság sújtotta gazdaság
működőképességének fenntartását, valamint a kibontakozás
feltételeinek megteremtését. Az erőfeszítéseket a következő fő
területekre szükséges összpontosítani:
- Csak akkor érhető el a nemzetgazdaság teljesítményének
javulása, ha a termelésben és az értékesítésben megerősödik a
világgazdasági folyamatokhoz való szerkezeti alkalmazkodás. Ezt
döntően a piaci nyomás tudatos erősítése, a versenyképes
vállalkozások segítése viheti előre. Hosszabb távon ez vezethet az
egyensúlyi viszonyok javulásához és az inflációs nyomás enyhüléséhez
is.
(folyt. köv.)
1989. december 28., csütörtök 16:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országos Tervhivatal tájékoztatója az 1990. évi gazdaságpolitikai programról (2. rész)
|
- Meg kell őrizni az ország nemzetközi fizetőképességét. Ehhez
konvertibilis viszonylatban a fizetési mérleg hiányát, rubel
elszámolásban pedig aktívumát lényegesen mérsékelni kell. Az
egyensúlyi követelmények rövid távon rendkívül erős korlátai
gyarapodásunknak.
- A szűkös erőforrások mellett is kiemelt gondot kell fordítani
a humánszférára. Az oktatás, a tudomány, az egészségügy fejlesztése,
az emberi környezet megóvására irányuló erőfeszítések segíthetnek
ahhoz, hogy nemzetközileg versenyképes tudású, teljesítőképes
szakemberekkel, mendzserekkel rendelkezzünk. A gazdasági
szerkezetváltás gyorsulásával a jövedelmi és életviszonyokban
szükségszerűen erősödnek a különbségek, de ez nem okozhat
elviselhetetlen élethelyzeteket; hatékony foglalkoztatáspolitikára s
aktív szociálpolitikára - mindekelőtt célirányos intézkedésekre,
majd ésszerűbb és igazságosabb elosztási rendszerek kialakítására -
van szükség.
A gazdálkodási feltételrendszer változásai a piacgazdaság
meghatározó elemeinek kiépítését célozzák.
Alapvető előrelépés történik a vállalkozások feltételeinek
javításában. A magán-, a külföldi tulajdon, s a társult
tulajdonformák egészséges térnyerését az állami vagyon társasági
kezeléséhez és a privatizáláshoz kapcsolódó intézményi, jogszabályi,
pénzügyi feltételek megteremtése támasztja alá. Az év során
módosítani kell az állami vállalati, valamint a szövetkezeti és
földtörvényt is. A vállalkozások élénkítésének programszerű
finanszírozására Vállalkozási Alapítvány jön létre, és befektetési
társaságok, külön hitelek is segítik a tőkéhez jutást. A
fejlesztések állami támogatása korszerűbb, hatékonyabb lesz. A
vállalkozások mozgásterét bővíti az árak, az import további
liberalizálása, a felesleges jogszabályi kötöttségek kiiktatása.
A piacépítés lépései a világgazdasági nyitást, a reorientációt
szolgálják, s nagyobb piaci nyomás alá helyezik a gazdaságot. A
rubel viszonylatú fizetési mérleg egyensúlya a közeljövőben csak az
áruforgalom szűkülése és a piacváltás kényszere mellett
biztosítható, amit a kormányzat szigorú pénzügyi szabályozással,
kereskedelmi intézkedésekkel, a stratégiai váltásra képes vállalatok
központi segítésével támaszt alá. A konvertibilis behozatal további
jelentős hányada (az 1989. évi 40 százalékkal szemben körülbelül 70
százaléka, a gépeken és alkatrészeken túl az alapanyagok többsége
is) szabadon lesz importálható. (folyt. köv.)
1989. december 28., csütörtök 16:12
|
Vissza »
|
|
Az Országos Tervhivatal tájékoztatója az 1990. évi gazdaságpolitikai programról (3. rész)
|
A piaci viszonyok fejlődését számos, még hiányzó intézmény
létrehozása is segíti (tőzsde, értékpapírtörvény, versenytörvény,
stb.). A belső versenyt erősíti a szabadárak körének bővülése, az
ártámogatások jelentős csökkenése is. Az állam visszavonul a gyenge
versenyképességű tevékenységek, vállalatok védelmétől; áttörést
kezdeményez a veszteséges, fizetésképtelen vállalatok felszámolási
folyamatában, s támogatja a kereskedelmi bankok ilyen irányú
intézkedéseit is.
Mindezt szigorú pénzpolitika támasztja alá. A kiadások
nagyarányú csökkentése mellett mérséklődik az állami költségvetés
hiánya (legfeljebb 10 milliárd forint), és jóval kevesebb lehet az
1989. évinél az állami szféra teljes hiteligénye is. A vállalati és
lakossági megtakarítások hatékony ösztönzése (pozitív reálkamatok
biztosítása), valamint a fizetésképtelen vállalatok kiszűrése
mellett ily módon enyhülhet az általános hitelrestrikció, fejlődhet
a vállalatok és a bankok üzleti vállalkozókészsége. A gazdaságban
lévő erős inflációs nyomást a szerkezeti átalakulás, a piac
fejlődése, a kínálat bővülése, a szigorú pénzpolitikával támogatott
keresletszabályozás képes tartósan enyhíteni. Az infláció
elszabadulásának megakadályozására központi piacszervező
intézkedések is történnek (intervenciós import, árutőzsdék
működtetése, a piaci szereplők számának növelése, stb.), s hasonló
hatás várható el - az érdekképviseleti szervekkel létrehozott
megállapodási rendszeren belül - a bérek teljesítményekhez igazodó
alakításától is.
Az ország nemzetközi fizető- és hitelképessége megőrzésének
feltétele, hogy a konvertibilis fizetési mérleg hiánya lényegesen
csökkenjen, ne haladja meg az 550 millió dollárt. Ezen belül az
idegenforgalomban fordulatot, körülbelül 200 millió dolláros
aktívumot kell elérni, amit a lakossági devizaellátásra és
magánimportra bevezetett szigorú intézkedések, s az idegenforgalmi
fogadókészség fejlesztése biztosíthatnak.
A tovább növekvő külkereskedelmi aktívum bővülő export és import
mellett alakulhat ki. Az export növeléséhez szigorúbb minőségi
követelményeknek is eleget kell tenni, ami a termelők és kereskedők
részéről is gazdagabb áruválasztékot, tőke- és munkaerőpiaci
együttműködést, integratív kapcsolatok kialakítását igényli. (folyt.
köv.)
1989. december 28., csütörtök 16:14
|
Vissza »
|
|
Az Országos Tervhivatal tájékoztatója az 1990. évi gazdaságpolitikai programról (4. rész)
|
A rubel elszámolású fizetési mérlegben nem áll érdekünkben
számottevő, máshol vagy később nem levásárolható követelés, aktívum
keletkezése. Mivel a nálunk szükséges és keresett importcikkek
beszerzési lehetősége a partnerek piacán korlátozott - sőt jövőre
valószínűleg tovább csökken - az egyensúly a kivitel nagyarányú
(körülbelül 20 százalékos) csökkentését követeli meg.
A termelés szerkezetének változása az iparban több területet
érint. A szénbányászatban csak a helyettesítő energiabehozatal
költségeivel versenyképes termelés tartható fenn. Az
alapanyagiparban a perspektívátlan termelés gyors leépülése indul
meg. A kőolajbányászat és -feldolgozás területén, valamint a
gépiparban gyakorlatilag kialakulnak a nyitott piacgazdaság
feltételei. A gép- és könnyűipari vállalatok számottevő körét
alapvetően rendíti meg a rubelexport lehetőségének (egyes
ágazatokban 30-40 százalékos) visszaesése. A feldolgozóipar
átalakulásának húzóereje a gazdaságos konvertibilis export lehet.
Mindezt a termelés és a jövedelmek nagyarányú átrendeződése,
differenciálódása kíséri. A piacváltás lehetőségeit az
exportfejlesztő pályázat, a Területfejlesztési Alap, az állami
tőkejuttatás egy része, a Felszámolási és Szanálási Alap, a
Vállalkozási Alapítvány pénzeszközei, a privatizációra szánt
központi források, a külföldi működőtőke és kölcsönök is bővítik. A
tartósan fizetésképtelen, illetve életképes, megvalósítható
stratégiával nem rendelkező tevékenységek és vállalatok felszámolása
azonban elkerülhetetlen.
Az élelmiszergazdaság mindenekelőtt a támogatások nagyarányú
csökkenése és a szabad árforma uralkodóvá tétele miatt kényszerül a
piachoz igazodó szerkezetátalakításra. A belföldi kereslet
korlátozott, a fajlagos exporttámogatás mindkét relációban
mérséklődik. A konvertibilis exportban való érdekeltség azonban az
átlagosnál gazdaságosabb termékkörben erősödik. Az élelmiszeripari
tevékenységek gazdaságosságának megőrzése vertikális integrációt
sürget. (folyt. köv.)
1989. december 28., csütörtök 16:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országos Tervhivatal tájékoztatója az 1990. évi gazdaságpolitikai programról (5. rész)
|
A szabályozásban fennmaradnak a jövedelemszerzés korlátozott
lehetőségét elismerő elemek. Folytatódik a kritikus helyzetbe került
gazdaságok versenyesélyének javítását célzó több éves program.
Fennmarad az átlagosnál rosszabb földön gazdálkodók dotációja,
fejlesztéseiket részben változatlan formában, részben az elmaradott
térségekben nyújtott támogatás segíti. A termelő beruházások új
támogatási rendszere a hatékony befektetéseket ösztönzi.
A várhatóan erőteljes differenciálódás mellett a nemzeti
termelés összességében nen nő, a mezőgazdaság összproduktuma
stagnál, az iparban esetleg csökkenés is bekövetkezhet. A
gazdaságtalan termelés felváltásából adódó veszteségek azonban ma
már más módon nem kezelhetők.
A gazdasági infrastruktúra területén előrelépésre a
távközlésben, a kutatás és fejlesztés infrastruktúrájában van
lehetőség. Más területeken csak fékezhetők a kedvezőtlen tendenciák.
A környezetvédelemben jövőre főképp a kritikusan terhelt, többféle
ártalommal is sújtott városok és térségek esetében lehet javulás.
Folytatódik, kiegészül az elmaradott és depressziós térségek
felzárkóztatására, segítésére irányuló program.
A közlekedésben folytatódik a Budapest-Győr-Hegyeshalom
villamosított vasútvonal rekonstrukciója, a vasúti
szállításirányítási rendszer átalakítása, a csomópontok,
rendezőpályaudvarok, határállomások korszerűsítése. Mód nyílik az M0
és M1 autópályák, egyes városi elkerülő utak építésére. Ár- és
tarifaemelésekre kerül sor; a bevételek és a támogatások a
szolgáltatások differenciálódó színvonalát teszik lehetővé. Nőnek az
útalap forrásai. Kezdeményezések történtek külföldi tőke, illetve
kölcsön bevonására is (például Lágymányosi Duna-híd,
Délbuda-Rákospalota metróvonal, országos út- és vasúthálózat
korszerűsítése).
A távközlés gyors ütemű rekonstrukciós fejlesztésének forrásait
a díjemelések mellett külföldi hitelek is bővítik. A posta
szervezeti átalakítása lehetőséget teremt a hazai és külföldi
működőtőke fokozottabb bevonására. A távbeszélő fő- és
mellékállomások száma jövőre a korábbinál gyorsabban, 80 ezerrel
gyarapodik. (folyt. köv.)
1989. december 28., csütörtök 16:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országos Tervhivatal tájékoztatója az 1990. évi gazdaságpolitikai programról (6. rész)
|
Ha a népgazdasági jövedelemképződés stagnál, a belföldi
felhasználás is csak ehhez igazodóan alakulhat. Ezen belül a
gazdasági szerkezet átalakítását megalapozó beruházásokra szükséges
koncentrálni a lehetőségeket. A növekedés csak a vállalati
beruházásoknál és a magánszektorban lesz dinamikus (6-8 százalék); a
jövedelemdifferenciálódás és a tőkeáramlás felerősödése itt hatékony
innovatív típusú fejlesztési tevékenységet, beruházásokat követel.
A közösségi fogyasztást (a pénzintézeti szféra bővülésétől
eltekintve) 1990-ben jelentősen tovább kell mérsékelni, ami
legnagyobb mértékben a védelmi kiadásokat érinti.
A lakosság reáljövedelme és nemzeti fogyasztása 1990-ben az
előző évinél kevesebb lehet. A belföldi fogyasztás nő, valószínűleg
számottevően visszaesnek azonban a külföldi vásárlások. A
fogyasztási cikkek kínálata a vállalkozások fejlődése, a termelő
célú behozatal további liberalizálása hatására javulhat, a
kereslet-kínálat egyensúlya megőrizhető.
A fogyasztóiár-színvonal - döntően a termelői árak növekedése
miatt - az ez évit meghaladóan (a számítások szerint 19-20
százalékkal) emelkedik. Az alapvető javak körében az átlagosnál
nagyobb áremelkedés lesz, főleg az év elején bekövetkező
árváltozások miatt, a lakás, közüzemi és egyes postai
szolgáltatások, a személyszállítás, az alapvető élelmiszerek és - a
fűtési szezont követően - a háztartási energiahordozók körében.
Döntően központi intézkedés - például adóemelés - hatására egyes nem
közszükségleti (például élvezeti) cikkek árai is emelkednek az év
elején. A nominálkeresetek összességében átlagosan körülbelül 17
százalékkal emelkedhetnek. Ezen belül jelentős központi
bérintézkedésre kerül sor az egészségügyi és oktatási dolgozóknál. A
vállalati szférában az átlagosan 16 százalékos bérnövekedés
megvalósítása csak az érdekegyeztetési rendszer és mechanizmus
továbbfejlesztésével, az önkorlátozást biztosító kölcsönös garanciák
beépítésével lehetséges. A bér- és árváltozások hatására - az
egyensúlyi követelményekkel összhangban - a reálbérek további 2-2.5
százalékos csökkenésével kell számolni.
A gazdasági szerkezetváltás, a piacgazdaság viszonyai között
elkerülhetetlen a jövedelmek differenciálódása. Szociálpolitikai
intézkedésekre az Országgyűlés az előző évinél lényegesen nagyobb
összeget hagyott jóvá. (folyt. köv.)
1989. december 28., csütörtök 16:26
|
Vissza »
|
|
Az Országos Tervhivatal tájékoztatója az 1990. évi gazdaságpolitikai programról (7. rész)
|
Ez nagyobbrészt az áremelések, a lakással kapcsolatos kiadások
növekedésének részbeni kompenzálását szolgálja, de lehetőséget
teremt a családi pótlék-rendszer teljes körűvé tételére, továbbá - a
családok egyedi feltételeinek figyelembe vételére alapozott - helyi
szociálpolitikai intézkedések nagyobb központi támogatására is.
A nyugdíjak növelése átlagosan az alapvető termékek és
szolgáltatások drágulásának 90 százalékát ellentételezi. Ezen belül
azonban nagyobb összeget kapnak a régebben nyugdíjba vonultak és az
alacsony nyugdíjjal rendelkezők; kevesebbet a később és viszonylag
magasabb ellátással nyugdíjazottak. A családi pótléknál
megközelítőleg a reálérték fenntartását eredményezi az emelés.
Kiegészül a gyermekgondozási segély, emelik a gyermekgondozási díj
legkisebb összegét is.
A foglalkoztatáspolitikában a szerkezetváltással együttjáróan
nagyobb munkaerőmozgásra, s több (a prognózisok szerint körülbelül
50 ezer, a foglalkoztatottak közel 1 százalékát elérő), átmenetileg
munkanélkülivé váló ember létbiztonságának megteremtésére kell
felkészülni. A Foglalkoztatási Alap összege az előző évinél
lényegesen nagyobb lesz, és emellett egyéb források is segítik új
munkahelyek létesítését. Az átképzés kiterjesztése mellett a
kritikus körzetekben áttelepülési segélyre és végkielégítésre is mód
nyílik. A pályakezdők elhelyezkedési gondjait a gyakornoki rendszer
és a vállalkozói kölcsön intézménye is enyhíti.
A lakosság életkörülményeit és a gazdasági fejlődést
befolyásolja a humán infrastruktúra helyzete is. E téren 1990-ben az
oktatás és az egészségügy kiemelt területein van lehetőség
érzékelhető javításra.
Mintegy 600 tanterem átadásával mérséklődik az általános és a
középiskolák zsúfoltsága. Az iskolák működtetésében a jelenleginél
nagyobb mértékben vesznek részt az egyházak, és lehetőség nyílik
magániskolák létesítésére is. Nő az iskolák önállósága,
korszerűsödik a tananyag. A felsőoktatásban a felvettek létszáma
jelentősen (20 százalékkal) emelkedik. Az oktatás anyagi feltételeit
javítja a párt- és társadalmi szervezetektől átveendő nagyszámú
épület.
Az egészségügyben 1990-ben meg kell kezdeni egy új, hatékony,
biztosítási alapon működő egészségügyi ellátási rendszer
kialakítását. Ennek első lépéseként januártól a társadalombiztosítás
átveszi a gyógyító-megelőző ellátás működési költségeinek
finanszírozását. (folyt. köv.)
1989. december 28., csütörtök 16:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országos Tervhivatal tájékoztatója az 1990. évi gazdaságpolitikai programról (8. rész)
|
Továbbra is kiemelt feladat a gép-, műszerellátás javítása.
Az Országgyűlés döntése nyomán 1990-ben megkezdődik a
lakásgazdálkodás reformja. A lakbérek átlagosan 35 százalékos
emelése és a differenciált kamatadó bevezetése a költségvetés
helyzetének enyhítése mellett alapot ad arra is, hogy az első
lakáshoz jutó fiatalok esetében külön támogatást lehessen nyújtani.
x x x
(folyt. köv.)
1989. december 28., csütörtök 16:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országos Tervhivatal tájékoztatója az 1990. évi gazdaságpolitikai programról (9. rész)
|
A fő gazdasági mutatók 1990. évi prognózisa
-------------------------------------------
volumen-változás
az előző évhez képest
százalékban
Bruttó hazai termék (GDP) 0 - 0,5
Ipari termelés -1 - 0
Élelmiszergazdaság termelése kb. 0
Lakosság nemzeti fogyasztása (x) -3 - -2,5
Lakosság összes fogyasztása (xx) 0,5 - 1
Egy keresőre jutó reálbér -2,5 - -2
Egy főre jutó reáljövedelem -1,5 - -1
Beruházások kb. 2
ebből: vállalati kb. 8
magán 5 - 6
központi -11 - -10
Export: rubel viszonylat kb. -20
nem rubel viszonylat 8 - 9
Import: rubel viszonylat kb. -4
nem rubel viszonylat 5 - 6
-----------------------------------------------------------------
A központi költségvetés hiánya
(milliárd forintban) -10
Konvertibilis folyó fizetési mérleg egyenlege kb.
(millió dollár) -550
Rubel viszonylatú folyó fizetési mérleg
egyenlege
(millió rubel) 0 - 50
==================================================================
x/ A magyar állampolgárok belföldi és külföldi fogyasztása
xx/ A magyar és külföldi állampolgárok magyarországi
fogyasztása együttesen
(MTI)
1989. december 28., csütörtök 16:41
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|