|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
A kisebb pártok helyzete
|
------------------------ London, 1989. október 16. (BBC, Panoráma) - Munkatársunk Radnóti Zoltán ma telefoninterjút készített Krassó Györggyel, a Magyar Október Párt vezetőségi tagjával. Mindenekelőtt afelől érdeklődött nála, hogy milyen helyzetben vannak a kisebb ellenzéki pártok az MSZP kongresszusa után. - A demokratikus fejlődést súlyosan veszélyezteti Magyarországon az a tény - talán a turáni átok következtében, részben pedig bizonyosan a hatalom manipulációi miatt - hogy a független erők szét vannak forgácsolódva és több tucat ellenzéki, vagy alternatív szervezet és párt működik egymás mellett, részben egymás ellen. Ezért a Magyar Október Párt október 12-ikén közleményt hozott nyilvánosságra, illetve próbált nyilvánosságra hozni, amelyben koalíciót javasolt, választási koalíciót az összes ellenzéki erőnek, azt kívánva, hogy a választásokon, a választási lapon csupán két kocka legyen: kommunista, vagy demokratikus front. Ezt a közleményt, amelyet leadtunk a Magyar Távirati Irodának és személyesen bevittük a lapokhoz, egyetlen újság, egyetlen tömegtájékoztatási eszköz nem közölte. A közlemény tehát azt tartalmazta - egy pár sort felolvasok belőle -, hogy az országgyűlési választások közeledtével arra szólítjuk fel a részt venni kívánó szervezeteket, egységbe tömörülve küzdjenek az erőszakos hatalom ellen, létesüljön antikommunista koalíció, legyen a választás egyértelmű igen, vagy nem. - És volt valami visszhang a többi pártok részéről, akik megkapták ezt? (folyt.)
1989. október 16., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A kisebb pártok helyzete - 1. folyt.
|
- Nem volt visszhang. Részben azért, mert nem ismerték meg, nem tudták, hogy ez egyáltalában létezik, hiszen nem közölte a sajtó. Az a néhány szervezet, ahova közvetlenül eljuttattuk, eddig nem reagált rá. - Az MSZP kongresszusa után mi a politikai légkör az ellenzéki pártok körében? - Maga az MSZP kongresszusa azt hiszem Magyarországon sokkal kisebb feltünést, vagy hatást váltott ki, mint a nyugati sajtóban. A legfőbb probléma most az országgyűlési ülésszak összehívása előtt - hiszen kedden fog összeülni az Országgyűlés - akörül forog, hogy mi történjék azokkal a bizonyos sarkalatos törvényekkel, amelyek tervezetét a Nemzeti Kerekasztal kidolgozta. E téren nagyon nagy összevisszaság és zűrzavar uralkodik. Úgy tűnik, hogy az MSZP-vel szembekerültek az ellenzéki csoportok, a kerekasztalban résztvevő ellenzéki pártok, de ellentétek vannak ő közöttük is, éppen a szombati Magyar Hírlap közölte hat ellenzéki párt és szervezet közös közleményét, amely támadja a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz aláírásgyűjtő akcióját arra, hogy ne legyen most elnökválasztás. De ugyanakkor mindannyian szembekerültek azokkal az országgyűlési képviselőkkel is, akik úgy érzik, hogy az ő illetékességük és hatalmuk csorbításáról van szó, amikor a már kész tervezetek kívánják jóváhagyatni velük, és ezért az Országgyűlés jogi és igazgatási bizottsága módosításokat javasol a tervezetekhez. Úgyhogy voltaképp nehéz kiszámolni, hogy mi fog történni az Országgyűlésen. Valószínűnek tűnik azonban, hogy csekély mádosításokkal jóváhagyják az eredeti tervezeteket. (folyt.)
1989. október 16., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A kisebb pártok helyzete - 2. folyt.
|
- Gondolom, hogy személy szerint tudják, de együttesen nem nagyon, hiszen eddig megszokták, hogy szavazógépezetként működnek többé-kevésbé a mindenkori hatalom számára, de most nehéz megmondani, hogy kinek a kezében van a hatalom. És minthogy még az uralkodó állampárton belül is vannak ellentétek, ezért ha nem is mondanák, hogy minden képviselő a lelkiismerete szerint fog dönteni, de élénk viták várhatók valószínűleg. Az elnökválasztással kapcsolatban két probléma merül fel. Az egyik az, hogy a parlament válassza-e meg a köztársasági elnököt, vagy pedig népszavazás döntsön a köztársasági elnök személyéről. A másik ezzel kapcsolatos kérdés, hogy most legyen-e az elnökválasztás november 25-ikén - ahogyan ezt javasolta a Nemzeti Kerekasztal -, vagy pedig később, tavasszal. Természetesen viták vannak a jelöltek személyéről is. Korábban csupán Pozsgay Imre, majd Király Zoltán neve merült fel, most viszont a legutolsó két nap fejleménye, hogy a Hazafias Népfront Kulcsár Kálmán igazságügyi minisztert jelöli és amennyire tudom, a Magyar Demokrata Fórum is döntést hozott arról, hogy az ő jelöltjük Für Lajos lesz. Mint ismeretes, a Magyar Október Párt, körülbelül egy héttel ezelőtt Rácz Sándort jelölte köztársasági elnöknek. +++
1989. október 16., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|