|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP-aktívaülés Angyalföldön (1. rész)
|
1989. október 16., hétfő - Nem szűnt meg, létezik, él az MSZMP, amelynek XIV. kongresszusát még ebben az évben hívják össze. A párt főtitkári tisztét továbbra is Grósz Károly töltse be. A Magyar Szocialista Párt megalakulása a tény, de az MSZMP tagjai számára nem kötelező, elfogadhatatlan. A párt tagjai elutasítják a kongresszus határozatait, döntését - hangzott el egyebek között hétfőn az MSZMP aktívaülésén a XIII. kerületi pártbizottság székházában.
Napirend előtt szót kért Angyal Ádám, a pártbizottság első titkára, jelezve, hogy az összejövetelt nem az angyalföldi pártmunkások, hanem a marxista egységplatform képviselői szervezték. Ribánszki Róbert, a platform vezetője előadói beszédében utalva a zsúfolásig megtelt terem légkörére, hangsúlozta: a felelősség, a tenniakarás, a bizakodás jelenléte is jelzi, hogy mindazok tovább akarják működtetni az MSZMP-t, erősíteni a magyar baloldalt, akik a haza boldogulásának zálogát, lehetőségét a megújuló MSZMP-ben látják. A szocializmust nem lehet a kommunisták és az őket támogató széles tömegek nélkül felépíteni, a reform nem lehet egyenlő a múlt megtagadásával - jelentette ki, majd arról szólt, hogy a magyar kommunisták és szövetségeseik nagy várakozással tekintettek a kongresszusra, azt várták, hogy a küldöttek - megbizatásuk szerint - a nép valóságos érdekeinek szolgálatában, gyökeresen megújítják s átalakítják a magyar baloldali mozgalom vezető politikai pártját. Megbízóik egyetértettek a küldötteknek azzal a szándékával, hogy megakadályozzák a pártszakadást, s megteremtsék a sokszínű platform- és véleményszabadságon alapuló együttműködés lehetőségét. Olyan párt megújulását, megerősítését remélték, amely félreérthetetlenül elhatárolódik a bürokratikus, sztálinista szocializmusfelfogástól és a polgári szellemiségű politikától egyaránt. Tudatában voltak, hogy ez kompromisszumokat követel a párt jellegének, s nevének megváltoztatásában működése fő kérdéseit illetően. A kongresszus azonban a szűkebb elit tanácskozása lett, és azon nem a párttagok érdekei érvényesültek. Az MSZMP tagjai ezért nem fogadják el azt a tézist, hogy az MSZMP nevével fémjelzett korszak lezárult, annál is inkább, mert ez a párt nem szűnt meg. (folyt. köv.)
1989. október 16., hétfő 21:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|