|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Újabb 72 ezer aláírást nyújtott be a Parlamentnek az SZDSZ (1. rész)
|
1989. október 16., hétfő - Újabb 72 ezer, népszavazást követelő aláírást nyújtott be a Parlament elnökének a Szabad Demokraták Szövetsége: az aláírásgyűjteményt hétfőn vette át Szűrös Mátyás. Az Országgyűlés elnöke arról biztosította az SZDSZ küldöttségét, hogy ebben az ügyben is a hatályos törvények szerint kíván eljárni. Úgy vélekedett, hogy az aláírásgyűjtés eredménye érintheti az Országgyűlés munkáját, hozzátéve azonban: a népszavazás kiírását nem mindenki támogatja. Saját véleményének adott hangot, amikor kijelentette: a köztársaságielnök-választásról meg kell állapodni, időpontját azonban most nem érdemes kitűzni.
x x x Ismeretes, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége aláírásgyűjtési kampányának során összegyűlt több mint 67 ezer aláírást pénteken már átadott a Parlamentben, jelezve, hogy az akció folytatódik és várhatóan napokon belül összegyűlik a népszavazás kötelező kiírásához szükséges 100 ezer aláírás. Az akció azonban a most benyujtott újabb 72 ezer aláírással sem ért véget. Az SZDSZ-től kapott tájékoztatás szerint ugyanis ,, sokan még sorban állnak azért, hogy aláírhassák a népszavazást követelő íveket,,. A népszavazás kötelező kiírásához szükséges 100 ezer - illetve már annál jóval több - aláírás benyújtása sokakat elbizonytalanított abban a tekintetben, hogyan befolyásolja ez a törvényalkotást. Az Igazságügyi Minisztérium szakértőjének, Somogyvári István főosztályvezető-helyettesnek az az álláspontja, hogy a benyújtott több mint 100 ezer aláírásnak jogi értelemben nincs halasztó hatálya az elnökválasztás megrendezésére mindaddig, amíg az aláírások hitelességéről meg nem győződtek. A jogszabályoknak megfelelő ellenőrzéstől ugyanis ebben az esetben sem lehet eltekinteni. A Szabad Demokraták Szövetsége a következő kérdésekben kezdeményezett népszavazást: oszlassák-e fel a Munkásőrséget? Kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről? Számoljon-e el az MSZMP, illetve utódpártja a tulajdonában és kezelésében lévő vagyonával? Továbbá: csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? (folyt. köv.)
1989. október 16., hétfő 20:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|