|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés jogi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. október 16., hétfő - Hétfőn sem sikerült befejeznie az Országgyűlés napirendjén szereplő törvényjavaslatok, valamint az ezekhez benyújtott módosító indítványok tárgyalását a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak. A múlt heti tanácskozás kimeríthette a képviselőket, mert reggel úgy kezdődött meg az ülés, hogy a bizottság nem volt határozatképes. Ezért a jelenlévők abban állapodtak meg, hogy kedden reggel, a parlament plenáris ülését megelőzően ismét, e témában immár negyedszer összeül a bizottság, s akkor szavaznak a hátramaradt törvényjavaslatokról, illetve nyilvánítanak véleményt az országgyűlési határozatok tervezetéről is.
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénytervezethez Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Egyebek között hangsúlyozta: a tervezet olyan választási rendszert alakít ki, amelyben ténylegesen a valóságos politikai erők játsszák a főszerepet. A rendszer az arányos képviselet elvén nyugszik, amelynek lényege: minden politikai erő csak annyi mandátummal bírjon a törvényhozásban, mint amilyen arányban a választók kinyilvánították bizalmukat iránta. Mint mondotta, sokan továbbra is inkább ,,kijáró,, képviselőt szeretnének, ezért az egyéni választókerületek számának növelését javasolják. Az államtitkár szerint ez a módszer nem eredményez arányos képviseletet, kiszámíthatatlan hangulati tényezők dönthetik el a mandátumok sorsát, ez pedig magában hordja az ország kormányozhatatlanná válásának veszélyét. Az államtitkár felhívta a figyelmet: amennyiben az országgyűlés nem fogadja el a képviselőválasztásra vonatkozó szabályokat, belátható időn belül nem lehet köztársasági elnököt választani, holott ez a parlamenti demokrációhoz vezető békés átmenet egyik feltétele. Végezetül javasolta a törvényjavaslat zárórendelkezésének kiegészítését, miszerint e törvény hatálybalépését követően - az általános választások kitűzéséig - az időközi választásoknál továbbra is az 1983-ban kialakított választókerületeket vegyék figyelembe. Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetségének képviseletében felhívta a figyelmet: amennyiben e törékeny törvénytervezet bármelyik eleméhez hozzá kíván nyúlni a parlament, ez csak úgy lehetséges, ha a szakértők az egészet újra átgondolják. (folyt.köv)
1989. október 16., hétfő 16:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|