|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Németh Miklós és Franz Vranitzky megbeszélései (2. rész)
|
A tárgyalások befejeztével Németh Miklós és Franz Vranitzky tájékoztatták az újságírókat a megbeszélésekről. Franz Vranitzky elmondta: részletes tájékoztatót kapott az új párt, a Magyar Szocialista Párt programjáról, s azt osztrák szempontból is rendkívül érdekesnek találta. Véleménye szerint a két ország között - gazdasági, politikai, kulturális téren - a kapcsolatok további felértékelődésére lehet számítani. A kancellár szerint az MSZP programjában kialakított szocializmuskép meglehetősen közeli ahhoz a felfogáshoz, amelyet az Osztrák Szocialista Párt is magáénak vall. Ezért megállapodtak magyar tárgyalópartnerével abban, hogy a jövőben a pártközi kapcsolatokat is fejleszteni, mélyíteni fogják. A tárgyalásokon gazdasági kérdések is szóba kerültek, így a bős-nagymarosi erőmű, valamint a közösen megrendezendő Budapest-Bécs világkiállítás ügye. Párizsban decemberben születik meg a döntés arról, hogy megkapja-e a két főváros az 1995-ös világkiállítás rendezési jogát. A tárgyaláson - mint az osztrák kancellár - mondotta mindketten megerősítették azt a szándékot, hogy kedvező döntés esetén a két ország megrendezi a világkiállítást. Áttérve a bős-nagymarosi erőművel kapcsolatos kérdésekre, Vranitzky rámutatott: ha a létesítmény a tervezett formában nem épül meg, az természetesen kihatással lesz az osztrák gazdaságra. A két kormány között ez ügyben azonban májusban már megállapodás jött létre, így valószínűleg erre az esetre sikerül áthidaló megoldást találniuk. Az osztrák kancellár által közölteket Németh Miklós kiegészítette. Hangoztatta, hogy a két ország kapcsolatát nem határozhatják meg alapvetően a vitás kérdések. A magyar-osztrák viszonyra ez ugyanis nem jellemző. A vizierőmű kérdése eddig sem zavarta és a jövőben sem fogja zavarni a kapcsolatok fejlődését. A korrekt együttműködéshez természetesen az is hozzátartozik, hogy a magyar kormányfő időről időre pontosan tájékoztatja osztrák partnerét a magyar álláspontról. Elmondta azt is, hogy a beruházás kérdését a magyar kormány e hónap végéig véglegesen le szeretné zárni azért, hogy sem a csehszlovák, sem az osztrák, sem pedig a magyar vállalatok ne maradjanak tovább bizonytalanságban. A magyar parlament október 31-én dönt arról, hogy megépüljön-e a nagymarosi erőmű. Ezután kezdődhetnek meg a tárgyalások a kártérítésről, illetve a kompenzálás módjáról az érintett magyar és osztrák vállalatok, pénzintézetek között. A két kormány továbbra is a májusban létrejött megállapodáshoz tartja magát: miszerint a már beépített berendezések, s az elvégzett munka költségeit a magyar fél készpénzben megtéríti. Mindez a szerződés szerinti áramszállításokat nem érinti. (folyt.köv.)
1989. október 12., csütörtök 17:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|