|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Nyers Rezső sajtóértekezlete (1. rész)
|
1989. október 9., hétfő - A Magyar Szocialista Párt programja demokratikus program - olyan értelemben, ahogy a demokráciát Európában, ha úgy tetszik, Nyugat-Európában értik, s korábban Magyarországon is értették. Egyebek közt ezt hangoztatta Nyers Rezső, az MSZP hétfőn megválasztott elnöke a nemzetközi sajtóközpontban tartott esti tájékoztatóján.
Az MTI munkatársának kérdésére válaszolva Nyers Rezső elmondta: a reformkommunisták az elnökségben a párton belüli létszámarányuknál kisebb, csekély mértékben vannak csupán jelen. A pártelnök elmondta: tudatosan tölt be egyfajta integráló szerepet a pártban, amelyen belül hat áramlat különböztethető meg. Ezek közül továbbra is a legerősebb a Reformszövetség, de ez maga is több csoportosulásból áll. ,,A legradikálisabb reformereket nem tudtam integrálni, csak a választás során legyőzni,, - ismerte el Nyers Rezső. Szerinte ez a csoport csak csekély mértékben bizonyult kompromisszum-késznek. Annyira azonban igen, hogy a párton belül maradt. Az új párt tisztségviselőinek személyes felelőssége kérdésében az elnök úgy foglalt állást, hogy a politikai felelősség szankciója a leváltás legyen. A törvénytelenség elkövetése, illetve a funkció anyagi előnyszerzésre való felhasználása azonban etikai állásfoglalást igényel. Ez sem jelenthet ugyanakkor inkvizíciót - hangoztatta. (folyt.köv.)
1989. október 9., hétfő 23:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers Rezső sajtótájékoztató (2. rész)
|
Nyers Rezső vajon teljes támogatásáról biztosítja-e Pozsgay Imrét a köztársasági elnök-választáson, hiszen például a párt munkahelyi részvételét illetően szemmel látható nézeteltérés van közöttük? - hangzott az egyik kérdés. A pártelnök leszögezte: a munkahelyi pártszervezetek kérdésében megítélése a dolog lényegét tekintve nagyon közel áll Pozsgay Imrééhez. Eltérés közöttük a probléma megközelítésének módjában van. Nyers Rezső is azt az álláspontot képviseli, hogy a pártélet súlypontját helyezzék át a lakóterületekre, az üzemeken kívüli világra, de azzal, hogy ne korlátozzák jogszabályokkal a munkahelyi szerveződést. A kongresszuson elhangzott bíráló szavai nem Pozsgay Imrére vonatkoztak, hanem a reformkörök egy szűk, radikális szárnyára - tette hozzá. Nyers Rezső - egy kérdésre - közölte az újságírókkal, hogy már megválasztása után két órával üdvözlő táviratot kapott Mihail Gorbacsovtól, az SZKP KB főtitkárától. Ez a gyorsaság minden bizonnyal annak köszönhető, hogy Budapest és Moszkva között létezik a forró drót. Az újságírók tudakolták a pártelnöktől, mi az oka annak, hogy a kongresszus zárt ajtók mögött tanácskozott a hétfő délutáni órákban, s ez vajon nem mond-e ellent egy nyílt szocialista típusú párt működési elveinek. Nyers Rezső úgy vélte: e döntéssel nem kerültek ellentétbe demokratikus működési elveikkel. Bármely demokratikus pártban akadhatnak olyan fontos, sorsfordító kérdések, amelyek nyugodt, beható eszmecserét igényelnek. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a nemzetközi sajtót behívják, amikor ilyen kérdések kerülnek terítékre. (folyt.köv.)
1989. október 9., hétfő 23:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyer Rezső sajtótájékoztató (3. rész)
|
Többen érdeklődtek arról, miként született meg a zárt ajtók mögötti döntés a vezetők kiválasztásáról. Nyers Rezső elmondta: röviden tájékoztatta a kongresszust arról - mint azt Vitányi Iván hozzászólalásában kérte a pártvezetéstől -, milyen tárgyalásokat folytatott a ,,színfalak mögött,, Pozsgay Imrével, Németh Miklóssal, Horn Gyulával. E tárgyalások alapján Nyers Rezső javaslatot tett a vezetés összetételére. A kongresszus vita után végül ezt a javaslatot fogadta el. Ezzel egyben elfogadták a négy vezető tárgyalásairól szóló beszámolót is. A Financial Times tudósítójának kérdésére válaszolva azt is közölte a sajtó képviselőivel, hogy személyével kapcsolatban nem merült fel ellenjavaslat a pártelnöki tisztre. Az előzetes platformtanácskozások egyikén felvetődött ugyan, hogy személye nélkülözhető lenne, ezt azonban a kongresszus elé már nem terjesztették be. Hivatalosan más jelöltet nem állítottak a kongresszuson. A Le Monde újságírója azt kérdezte: miért nincsenek alelnökei a pártnak. Ennek az az oka - válaszolt Nyers Rezső -, hogy a szervezeti szabályzat ugyan rendelkezik az alelnöki tisztről, a kongresszus azonban nem tudott e posztra jelölteket állítani. A Pravda tudósítója arról érdeklődött ,,Nyers elvtárstól,,, mi a lényege annak az eskünek, amelyet a párt újonnan megválasztott vezetőinek kellett letenniük. A pártelnök helyesbítette az értesülést, hiszen a szocialista párt vezetőinek nem esküt kell tenniük, hanem - a szervezeti szabályzat által bevezetett új szokásrend szerint - nyilatkozniuk kell, van-e politikai, etikai akadálya annak, hogy tisztséget vállaljanak. Személyes jellegű kérdést is kapott a szocialista párt elnöke: 41 évvel ezelőtt Nyers Rezső kiállt azért, hogy a szociáldemokrata pártot kommunista párt váltsa fel. Most ismét egy demokratikus szocialista párt élére került. Sajnálatot érez-e azért, ami 41 évvel ezelőtt történt? Nyers Rezső elmondta: ami 41 évvel ezelőtt történt, az a helyzet kényszerű folyománya volt. A kérdés akkor úgy vetődött fel: a szociáldemokraták vagy részt vesznek egy egységes munkáspártban, vagy egy tiszta, egyesülés nélküli kommunista párt kerül hatalomra. A szociáldemokraták akkor úgy határoztak, hogy egyesülve, együtt vegyék át a hatalmat, a politikai vezető szerepet. Abban a hitben határoztak így, hogy nem egy sztalinista pártban egyesülnek. (folyt.köv.)
1989. október 9., hétfő 23:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|