 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
 |
- A Beszélő legújabb száma - 10. folyt.
|
Az egyházak belső ügyeibe az állam ne avatkozzék be.
Sérthetetlen jognak tekintjük az egyházak belső szervezkedési,
igehírdetési jogát. Állítsa vissza az állam az egyházak
iskolaalapítási jogát, és valamennyi iskolában tegye lehetővé a
hitoktatást.
- A keresztény szolidaritás elvi alapjához tartozik az is, hogy
minden embernek joga van az élethez, a gondolati-, a szólás- és a
személyi szabadsághoz, valamint a szociális igazságosság alapján a
megélhetéshez. Éppen ezért szolidaritást vállalunk minden néppel,
nemzetiséggel bárhol éljenek is a nagyvilágban.
A szereteten és a szolidaritáson kívül e magyarságért a konkrét
segítségnyújtásban is elkötelezettnek érezzük magunkat. Ezért az
ügyért bárhol és bármikor mindenkivel készek vagyunk az
együttműködésre.
- Külpolitikánk célja a világgal békességben élő magyar állam.
Tudjuk, hogy a magyarság létét meghatározza geopolitika helyzete, a
nemzetközi helyzet, és ehhez külpolitikánknak igazodnia kell.
Az adott külpolitikai viszonyok között kell megkeresnünk és
megtalálnunk független létünk lehetőségeit. Ezért arra kell
törekednünk, hogy legfőbb céljainkkal a népek egyetemes
békeerőfeszítéseibe, és a nagyhatalmak harmonikus érdekeibe
kapcsolódjunk be. Úgy gondoljuk, hogy ezt elsősorban hazánk
gazdasági, társadalmi és politikai stabilitásának megőrzésével
érhetjük el, szolgálva ezzel az európaiság gondolatát is.
Földrajzi helyzetünkből adódik a szomszédainkkal való jóviszony
és az együttműködés igénye. Ehhez természetesen a kapcsolatok és a
jószomszédság kölcsönös akarása szükséges. Nekünk erre készen kell
állnunk, ezt kívánja az ott élő magyarság érdeke is. (folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|