|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
- A Beszélő legújabb száma - 7. folyt.
|
- A Kereszténydemokrata Néppárt arra vállalkozik, hogy a legszélesebb rétegekkel megismertesse azt az államhatalmi formát, melyet a közvélemény röviden kereszténydemokráciának nevez. S mely a történelmi Európa keresztény világnézetéből, állameszményéből és kulturájából fejlődött ki. E politikai berendezkedés képviseletét a politikai közéletben azért vállaljuk, mert meggyőződésünk szerint ez biztosítja a legnagyobb szabadságot és szocialista igazságot az állampolgároknak. - Mit értünk kereszténydemokrácia alatt? A kereszténydemokrácia olyan tagolt, pluralista szerkezetű államalakulat, amelyben az állam nem öncélú, hanem közvetlen embercélú intézmény, a hatalmat a nép akaratából demokratikusan választott parlament útján gyakorolja a közjó, a haladás és a béke érdekében. A kereszténydemokráciában az embercélúság azt jelenti, hogy a társadalomban elsődleges érték az ember mint személyiség, az állam elsődleges funkciója pedig olyan társadalmi berendezkedés megvalósítása és védelme, amelyben a személyiség érvényesülési lehetőséget kap a kibontakozásra, és az egyén felelősséggel hat vissza a közösség boldogulására. - Helyünk a pártok között. Mindebbből következik, hogy világnézeti alapon álló politikai párt vagyunk, de nem egyházi, vagy felekezeti párt. Az egyházaknak nincs, és soha nem is volt politikai pártja, lévén hivatásuk lelki küldetés. Lehetséges viszont olyan párt, amely magáévá teszi az egyházak hit- és erkölcstanát és egyházpolitikai síkon segíti azok szabad működését. A Kereszténydemokrata Néppárt ilyen párt akar lenni. Életünket a szociális és demokratikus eszmék jegyében, a magunk sajátos magyar hagyományaira és adottságaira építve szabadon akarjuk berendezni. (folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|