 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (1. rész)
|
1989. október 4., szerda - A békés átmenet kereteit megteremtő sarkalatos törvények parlamenti megvitatása és az MSZMP történelmi döntésekre készülő kongresszusa előtt, e jövőt formáló eseményekről, folyamatokról fejtette ki a véleményét Németh Miklós miniszterelnök az MTI és a Magyar Hírlap kérdéseire válaszolva.
x Ön sokat utazik az országban a kongresszus előtti napokban.
Miért?
- A kormányzati munkában ezek a programok, konnzultációk
semmivel sem pótolhatók. A politikában gyakran beszélnek a hallgatag
többségről. Szerintem ez nem is olyan hallgatag, csak fül kell
hozzá, hogy hangjukat meghalljuk. Ennek a többségnek a szavazatán
múlik az ország jövője, ezért hallatlanul fontos, hogy megismerjük
ezeknek az embereknek a gondjait, problémáit azért, hogy a bennük
rejlő energiák mozgósítására képesek legyünk.
x Milyen problémákról esett szó a beszélgetéseken?
- A sok kérdéskör közül most csak két problémát emelnék ki: az
önkormányzatot és a gazdasági övezeteket. A megbeszéléseken
megerősödött bennem: az önkormányzat a magyar ember természetes
igénye, és a demokratikus átmenetet is csak akkor fogadja el, ha
belső autonómia igényét a mindennapi életben kiélheti. Nem véletlen,
hogy Magyarország a kis autonómiák klasszikus hazája. A megyegyűlés,
a szabad város, a községi autonómia, a presbitérium őrizte meg
államiságunkat, magyarságunkat.
x Igen, de az autonómiák történelmi szerepe többnyire az
ellenállás volt...
- Ez így van, most a feladat azonban más. Ennél lényegesen több.
Éppen az önkormányzatok bázisán kell szerves módon új politikai
rendszert, új demokráciát teremtenünk. Ez a magyar út. Persze csak
olyan önnkormányzatokkal, amelyeket a kommunális tulajdon, a
kiszámítható helyi bevételek és a közösségi szervezetek vezetőinek
szabad választása jellemez.
x A hírek szerint a soproniak különleges gazdasági övezetet
szeretnének...
- Igen, de ezzel a szándékukkal nincsenek egyedül. Több határ
menti területe van az országnak, ahol örömmel élnének egy ilyen
lehetőséggel. A kormány nemzetközi szervezetek tapasztalatait és
ajánlásait is tanulmányozni fogja, és minél hamarabb, remélhetőleg
még ez évben dönteni fog a javaslat sorsáról. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 17:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|