|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Az Október 23-a Bizottság nemzetközi sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1989. október 3., kedd - Az Október 23-a Bizottság fenntartja azt az álláspontját, hogy október 23. piros betűs nemzeti ünnep és munkaszüneti nap legyen - hangsúlyozták a bizottság képviselői nemzetközi sajtótájékoztatójukon, amelyet kedden tartottak Budapesten.
Elhangzott, hogy 1956. október 23. kiemelkedő esemény volt a magyar nemzet életében, és az azóta eltelt 33 év óta ez az első olyan esztendő, amikor őszintén és nyíltan beszélhetünk 1956-ról, és meg is ünnepelhetjük. A megemlékezés pedig pártok feletti feladat, s ezt az Október 23-a Bizottság - amely különböző ellenzéki szervezetreket tömörít - alapvetőnek tekinti. Épp ezért a bizottság teljes nyíltsággal fordult minden magyarországi párthoz és szervezethez, hogy csatlakozzanak október 23-a méltó megünnepléséhez. A csatlakozni szándékozó szervezeteknek azt szabták feltételül, hogy ítéljék el az 1956-ban történt idegen fegyveres beavatkozást, illetve az azt követő megtorlást - mutattak rá a bizottság képviselői. Deutsch Tamás a bizottság október 23-ra tervezett közös rendezvényeit ismertette. Elmondta: ez nem jelenti azt, hogy egyes helyi közösségek ne tarthassanak megemlékezést, de a bizottság ezeket is koordinálja. A fővárosban október 23-ra tervezett megemlékezés-sorozat 13 órakor kezdődik a Corvin közben és a Killián-laktanyánál. Ezeken a helyszíneken Pongrácz Gergely, Márton András, valamint Gyenes Judit, Maléter Pál özvegye mond beszédet. Ezután koszorút kívánnak elhelyezni a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületén. A Műegyetemnél 14 órakor kezdődik a megemlékezés, s itt Mécs Imre, Erdélyi Tibor, valamint egy műszaki egyetemista lesz a szónok. Innen a Bem térre vonulnak, ahol 16 órakor kezdődne a megemlékezés, amelyen Sebestyén László, Für Lajos, továbbá kelet-európai ellenzéki szervezetek képviselői fognak beszélni. A harmadik központi rendezvény helyszíne a Hősök tere lesz, ahol megkoszorúzzák az Ismeretlen Katona sírját, majd Hornyák Tibor és Zimányi Tibor mondanak beszédet. Mind a három helyszínről a Parlament elé vonul a tömeg. A tervek szerint a Kossuth téren 18 órakor kezdődik a megemlékezés. Itt Fónay Jenő, Rácz Sándor, Wittner Mária, Obersovszky Gyula és Krassó György mond beszédet, versek hangzanak el, valamint felolvassák egy 1956 után kivégzett mártír búcsúlevelét - mondta a programot ismertetve Deutsch Tamás. (folyt. köv.)
1989. október 3., kedd 15:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|