|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Refórmkommunisták
|
----------------- München, 1989. október 2. (SZER, Magyar híradó) - Reform és egyéb kommunisták a célegyenesben. Hallgassák meg Kasza László budapesti kommentárját. - A hét végén az volt az ember érzése, hogy az MSZMP csak reformistákból áll. Ők voltak úton szerte az országban, és külföldön. A konzervatív szárny vezetői közül csupán Grósz Károlyról szerzett tudomást a közvélemény, aki mintha csak jelképes lenne, egy temetésen vett részt a Belügyminisztérium MSZMP bizottságának felszámolását kimondó értekezleten. Ezzel szemben Pozsgay Imre Sopronban járt, Németh Miklós, Vastagh Pál, Barabás János, Hámori Csaba Győrött, Szűrös Mátyás Püspökladányban, Budapesten értekeztek a reformkörök és az egésznek nemzetközi színt adott a New Yorkból éppen hazatérő Horn Gyula, Németh Miklós interjúja Welt am Sonntagban, és Kremsbe ellátogató Pozsgay Imre. Ők valamennyien nyilatkoztak, közlemények születettek, beszédek hangzottak el, a szót, hogy kommunista senki sem mondta ki, sehol sem volt vörös zászló, annál több a nemzeti színű és számtalan, megismétlése a többpártrendszer utáni vágynak, a rendszerváltozás követelésének. Az ország pedig mérsékelt érdeklődéssel figyeli ezt a reformista felvonulást, nem tudja, higgyen-e, és mint higgyen. Mert ugye azt senki sem hiszi, hogy az MSZMP sztálinistái, kádáristái feladták volna, bizonyára nem. A pénteken kezdődő pártkongresszuson derül ki, hogy milyen erőt képviselnek. Mert itt nem a Kádár János Társaság, vagy a Münnich Ferenc Társaság szomorú alakjairól van szó, ők valóban kevesen vannak, társadalmi befolyásuk a nullával egyenlő. Félni nem tőlük kell, lehet, hanem az apparátus még mindig hivatalban lévő tagjaitól, akik 40 éve játszi könnyedséggel mondják ki a reform szót, mert tudják, hogy ez az ő szótárukban azt jelenti, hogy semmi sem változik, hatalmuk marad. (folyt.)
1989. október 2., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|