 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
 |
Válasz a hallgatóknak
|
---------------------
London, 1989. augusztus 20. (BBC, Panoráma) - Először
szerkesztőségünk válasza hallgatóink leveleire, telefon üzeneteire.
Kedves hallgatóink észrevételeit, kritikáit mindig szívesen
fogadjuk. A BBC magyar osztályát a következő számot lehet felhívni:
379-63-26. Itt London. Folytatjuk a BBC Világszolgálatának magyar
adását.
- Köszönet a hallgatóknak leveleikért, telefonüzeneteikért.
Szeretnénk felhívni figyelmüket arra, hogy szepember 3-dikán ebben a
műsorban hallgatóinknak a BBC-vel kapcsolatos emlékeiből,
élményeiből készítünk összeállítást. Ezzel kívánjuk megünnepelni a
BBC magyar adásának ötvenedik évfordulóját.
Fél évszázaddal ezelőtt, szeptember 5-dikén kezdett a BBC magyar
nyelven sugározni adásokat. Azok a régi, vagy új hallgatók, akik
szeretnének ebben a műsorban résztvenni, ha telefonüzenet formájában
küldik el emlékező beszámolójukat a BBC valamelyik kiemelkedő
műsoráról, vagy a BBC-hez fűződő élményükről, még fel tudjuk
használni ebben az emlékműsorban. A magyar osztály
üzenetrögzítőjének száma Londonban 379-63-26.
Most pedig egy olyan telefonüzenetet idézünk, amely újból a
magyarországi időközi választásokra tér vissza, arra, hogy miért
szavaztak olyan kevesen:
- Nem lehet tudni, hogy kik ezek a jelöltek. Esetleg csak a régi
párthatalom átvedlett tagjai. Az emberek igen bizalmatlanok még az
új pártokkal szemben is. Információ hiányában nem lehet tudni
pontosan, mi a programjuk és kit képviselnek. Ráadásul az
életszínvonal esésével az emberek igen félnek a jövőtől.
- A Sunday Telegraph cimű vasárnapi lap közli az angol Gallup
közvéleménykutató szervezet, a magyar Piackutató Intézet, és a
Tudósítások nevű kiadóhivatal közösen készített felmérését azzal a
címmel, hogy "Mit gondolnak a magyarok". (folyt.)
1989. augusztus 20., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 1. folyt.
|
Ez az első alkalom, hogy a Gallup magyarországon felmérést
végzett. Ebből a felmérésből is az derül ki, hogy viszonylag nagyon
kevesen bíznak az új pártokban, mert a nagyközönség számára majdnem
teljesen ismeretlen, hogy milyen politikai célkitűzéseket vallanak
magukénak az egyes pártok. Tíz megkérdezett közül hét ismerte a
fontosabb ellenzéki pártokat, de tíz közül csak egy tudott valamit
érdemben mondani e pártok politikájáról.
Figyelemre méltó eleme a felmérésnek az, hogy a megkérdezettek
72 százaléka fordul bizalommal a magyarországi hírközlő szervek
felé. Figyelemre méltó az is, hogy maga a felmérés a magyarországi
időközi választások előtt történt. Bizonyos jelekből arra lehet
következtetni - a BBC-nek adott magyarországi politikusok
interjúiból is -, hogy az ellenzék, pontosabban a Magyar Demokrata
Fórum választási győzelme változtatott az érdektelenségen. De vissza
hallgatónk telefonüzenetéhez.
- Három műsort emelnék ki az elmúlt napok bő választékából.
Érdekes volt a balti országok szakértőivel készült interjú, valamint
Tamás Gáspár Miklós fejtegetései. De nem lehet szó nélkül hagyni
Radnóti Zoltán sorozatosan magas nívójú, gazdasági szemléjét sem. Ha
csak tehetem szerdánként meghallgatom. És végül augusztus 12-ikén
este újból észleltem a hagyományos műsorzavarást. És ezt jó minűségű
rádióm birtokában felelősséggel állítom. Mit tudnak erről?
Tisztelettel egy hallgató.
- Legjobb tudomásunk szerint a BBC magyar nyelvű adásait nem
zavarja senki. Gorbacsov hatalomra kerülése után a BBC orosz nyelvű
adásainak zavarása is teljesen megszűnt. Talán ebben a nehéz
gazdasági helyzetben nem is lenne tanácsos beindítani a zavarást,
hiszen energiaigényes, igen költséges. Valami más oka lehetett, hogy
hallgatónk zavarást észlelt a jó minűségű rádión. (folyt.)
1989. augusztus 20., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 2. folyt.
|
Most pedig egy Nyugatnémetországból érkezett levelet idézünk,
amely augusztus 1-jén jutott el a szerkesztőségbe. Igen terjedelmes
e levél, gondolatgazdag, igyekszünk belőle hosszabban idézni.
- Nagy érdeklődéssel hallgattam a július 15-iki koraesti adásban
sugárzott kerekasztalt. Érdeklődésem fokozódott, amikor a német
politikával szemben felhozott aggodalmakról hallottam. Ezzel
kapcsolatban szeretnék néhány észrevételt tenni, ha úgy tetszik
hozzászólni.
- Hallgatónk utal arra a kérdésre, hogy lehet-e Bush elnök
kelet-európai útját Gorbacsov elleni hadjáratnak felfogni. Erre az
egyik vélemény nemleges volt, a továbbiakban ezt az álláspontot több
hozzászóló is cáfolta. Hallgatónk ezt írja:
- Szerintem sem lehet Bush politikáját a lengyel és a magyar
látogatásra leszűkíteni. A német politika - véleményem szerint - már
nagyon régóta, Brandt uralkodásától kezdve a régi évezredes
politikát igyekszik nagyon óvatosan és nagyon leplezetten folytatni.
Azt a politikát, amelyet annak idején az iskolában a Drang nach
Osten jelszavával jellemeztek. Gorbi trónralépése óta ez a szándék
egyre nyilvánvalóbbá válik. Persze ezt Gorbi is látja, erre épít -
és nem alaptalanul és nem minden siker nélkül. Ennek a politikának
két egymással szorosan összefüggő célja van. Az egyik:
Kelet-Európában a gazdasági hegemóniát megszerezni. A másik: a
Szovjetunió gazdasága fölött a dirigensi pozíciót elérni. E célokhoz
kívája felhasználni a Közös Piacban betöltött szerepét, és az orsz
nyersanyag, munkaerő, stb. háttérrel, Európát gazdaságilag uralni.
(folyt.)
1989. augusztus 20., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 3. folyt.
|
- Ezután hallgatónk felhívja a figyelmet arra, hogy a rövid
távon kényszerítő hatású ok is van, éspedig az Európai Közösség
1992-től belépő belső piaca. Arról van szó - írja hallgatónk -, hogy
a német ipar irreálisan nagy költséggel termel, és a belföldi
fogyasztói árak ugyancsak irreálisan magasak -, ha a fejlett ipari
államok áraival hasonlítjuk össze. A jövedelmek e magas árszinthez
igazodnak - így belföldön egyensúly van. De ha a ma még meglévő
gazdasági kötöttségek megszűnnek, a külföldi konkurencia leszorítja
a belföldi árakat, a kapacitás-kihasználtság csökken, a költségek
emelkednek. A kiút: újabb erőteljes exportpiac. A németek úgy
gondolják - írja hallgatónk -, hogy erre kiváló a keleti vevő, mert
neki semmi sem drága, pláne hitelben. Majd így folytatja hallgatónk:
- Ezt persze Gorbi is tudja és csalogatja őket a csapdába. Ő a
németek révén akar bekerülni Nyugat-Európába és rajtuk keresztül
megszerezni az uralmat - teljes Európa felett - egyetlen csepp
véráldozat nélkül. Szerintem ebben a póker-játszmában Gorbi
blöffölési képessége miatt - amit különben Kohl úr tökéletesen
jellemzett, amikor a mintaképpel, Goebbels-sel hasonlította össze -
egyedül a "tovarisoknak" van esélyük.
Ezt a helyzetet a Vaslady már régen felismerte, csak egyesek ezt
politikai-ideológiai blöffnek tartották. A Lady már 1982-ben így
fogalmazott: a fegyverkezés nem oka a kelet-nyugati ellentétnek,
hanem a következménye. Mert ugyebár a leszerelési szembekötősdinek
ez a lényege.
- Ezután hallgatónk hosszan ír Bush elnök brüsszeli leszerelési
javaslatáról, amely lépésváltásra kényszerítette mind a
Szovjatuniót, mind Nyugatnémetországot azzal, hogy - mint hallgatónk
írja - kilőtte a rövid hatósugarú rakéták ügyét. Hallgatónk ezután
ezt írja: (folyt.)
1989. augusztus 20., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 4. folyt.
|
- Ebből látható: Bush olyan ragyogó politikát folytat, hogy
romba dönti Gorbi 4 év alatt felépített globális és
európa-stratégiáját. Ő ugyanis Hruscsov politikáját folytatja,
külpolitikában a leszerelést, egyhülést, a békülést, a gazdasági
kapcsolatok élénkítését hangoztatta, a belpolitikában foglyok
szabadon bocsátása, nagyobb szabadság az irodalomban, stb. Vagyis a
külföld, a Nyugat kívánságait látszólag teljesíteni, és ezzel
megnyerni. Persze azóta változott a világ. Gorbi kénytelen volt
többet adni, de nem Gorbi, hanem Hruscsov leplezte le Sztálint,
mégis Gorbit ünneplik Nyugaton. Mindegyik vigyáz arra, hogy csak
olyan bűnökről szabad a leplet lerántani, amelyeknek az elkövetői
már nem élnek. Lehet, hogy ezért halt meg Kádár? Miért van Gorbinak
belpolitikai problémája? A válasz egyszerű: a gazdaságban az
égvilágon semmit sem csinált, a reform csak egy óriási blöff. És
miért nem? Mert a gazdaság szerkezete egyértelműen és kizárólag a
fegyverkezés céljait szolgálja.
- Ezután hallgatónk rátér arra, hogy Gorbacsov a valóságban a
Nyugat megtévesztésére törekszik, kitalálván a szegény, sajnálatra
méltó Szovjetunió fogalmát, hogy a Nyugat segítségével nagyságához
méltó helyet foglalhasson el a világban. Természetesen a világuralmi
ambíció feladása nélkül. Ezután hallgatónk rátér Bush elnök
kelet-európai útjának jelentőségére.
- S itt nem fontos adott-e illetve ígért-e milliárdokat vagy
sem. Sokkal fontosabb, hogy egyáltalán jelentkezett a porondon,
megmutatva a kelet-európai blokk országainak - s itt elsősorban az
ellenzéknek -, hogy létezik a másik kettőn kívül még más hatalom is,
amely rendelkezésre áll, és még ha saját érdekét szem előtt tartva
is, de segítőkészséget mutat. A társas viszony az Egyesült
Államokkal arra a reményre jogosít: nemcsak egyetlen, a terhünkre
működő monopol-piac - vagyis: Európa létezik. (folyt.)
1989. augusztus 20., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 5. folyt.
|
Persze Bush-nak is - és ha Thatcher asszony hasonló állásponton
van, neki is - bizonyítania kell, most az egyszer nem úgy lesz mint
a történelem folyamán eddig mindig volt. Mert ugyebár a német
kötődésnek legalább annyira az angol, a francia és az amerikai
álszent magatartás volt az oka - pl. a harmincas években - mint a
történelmileg megalapozottnak.
- Hallgatónk levelében hozzáfűzi még ehhez: az angol politika
nagyon is támogatta Hitler hatalomra jutását és megerősödését -
gondolván, hogy az csak Kelet ellen fordulhat, ami azt bizonyítja,
hogy az angol politikának semmi erkölcsi alapja sem volt.
- Ezután hallgatónk a kelet-európai gazdasági helyzetről ír, de
erre a jövő héten térünk vissza.
Kérjük hallgatóinkat, hogy akiknek ezekkel a helyenként
vitatható megállapításokkal kapcsolatban van megjegyzésük,
elképzelésük, vagy bármilyen más kérdéssel, az adásainkban
elhangzott műsorokkal, telefonüzenet, vagy levél útján juttassák el
hozzánk.
- Siklós István válaszolt hallgatóinknak. +++
1989. augusztus 20., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|