Rendszerváltás és az MTI

	MSZMP program 5.
London, 1989. augusztus 19. (BBC, Panoráma) - Ma közzétették az MSZMP új programtervezetét. Munkatársunk, Pál Miklós ezzel kapcsolatban felhívta Budapesten Krasssó Györgyöt, a Magyar Október Párt alapító tagját: - Több sajtóforrásból értesültünk arról, hogy megjelent, legalábbis kivonatosan a Magyar Szocialista Munkáspárt programtervezete. Ezzel kapcsolatban kérdezem meg a Magyar Október Párt képviselőtestületének tagját, Krassó Györgyöt, hogy annak alapján, amit eddig láttunk belőle, mi az első benyomása erről a programtervezetről? - Azt mondanám, hogy ez a programtervezet már hosszabb ideje várható volt. Igen sok bírálat érte a Magyar Szocialista Munkáspártot azért, hogy valójában programmal nem rendelkezik, korábbi programjait már maga a pártvezetés, nemhogy a párttagság, de a pártvezetés sem vallja magáénak. De minthogy a Magyar Szocialista Munkáspárt október elején kongresszusra készül, amely valósszínűleg jelentős változásokat fog hozni a párt ideológiájában és valószínűleg vezetésében is, várható volt, hogy már ezt megelőzően közzéteszik programtervezetüket, a későbbiek folyamán pedig végleges programjukat. Első benyomásra azt mondhatnám, hogy felemás ez a programtervezet. Sok mindent mond, amit többé-kevésbé más pártok is mondanak, de számos fontos kérdésben továbbra is az a felemásság tükröződik benne, hogy miközben állást foglalt a belső megújulás, a párt belső megújulása, valamint az ország kérdései, az ország legfontosabb kérdéseiben demokratikus megoldások kivitelezése mellett, közben nem akarja megbántani a párt konzervatívabb erőit sem. Itt nem egy dokumentumról van szó, hanem kettőről. Az egyiknek a címe Történelmi utunk tanulságai, a másiknak Az MSZMP programnyilatkozata, és mind a kettőt a párt Központi Bizottsága által létrehozott, valószínűleg külön erre a célra létrehozott bizottság készítette el. (folyt.) 1989. augusztus 19., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	MSZMP PROGRAM - 1. folyt.
Ez a két dokumentum természetesen összefügg egymással és eléggé elválaszthatatlan egységet alkot. A történelmi utunk tanulságai 1945 óta próbálja felvázolni a magyarországi változásokat. Már ebben a részben is meglehetős felemásság mutatkozik, és úgy gondolom, nagyon sokan nem fognak egyetérteni az ebben szereplő értékelésekkel, annak ellenére, hogy kétségtelen, hogy nagyon messze távolodott a mostani történelmi értékelés az akár csak egy évvel ezelőttitől. - Miben látod a különbséget az egy évvel ezelőtti és a mostani értékelés között? - Határozottabb formában ítéli el a sztalinizmust. Ezt a szót többször is használja a dokumentum, hogy sztalinizmus, és lényegében negatívan értékeli az 1947 utáni politikai változásokat. Az idén januárban elhangzott Pozsgay nyilatkozat szellemében az 1956. október 23-iki forradalmat változatlanul népfelkelésnek minősíti, és ezt is alapjában pozitívan értékeli. Ennek leverését a szovjet csapatoknak tulajdonítja, nem pedig a belső szocializmushű erőknek, mint ezt korábban tették. Ennek ellenére nem hiszem, hogy nagy lelkesedést fog kiváltani az az értékelés, amely 45-től 47-ig még olyan bíztató fejlődésről beszél, amely a demokratikus szocializmus irányába mutat. Azt sem hiszem, hogy sok embert fog meggyőzni az a megállapítás, hogy már október 23-tól kezdve a szocializmus-ellenes erők igyekeztek minél jobban kihasználni a népfelkelést. És nem hiszem, hogy az emberek többsége úgy gondolkodna, hogy Kádár János csak azért vállalta el 1956. november 4-ikén a párt vezetését és a kormány vezetését, hogy ezzel útját állja a Rákosi-Gerő féle restaurációnak. A legmeglepőbb a dokumentumban, ami még eddig nem hangzott el, hogy párt igazi története az elmúlt évtizedekben a belső reformerők törekvéseinek és kudarcainak és eredményeinek története. Én úgy gondolom, hogy ez nagyon kevéssé igaz. A pártban valóban voltak, különösen az utolsó években reformtörekvések, de a párt igazi története 56 után a terror története volt. Aztán pedig, miután a társadalmat megtörték, nem pedig konszolidációt hoztak létre, amint ez a dokumentum mondja, az igazi története az abszolutista hatalom létrehozásának története volt. (folyt.) 1989. augusztus 19., szombat
Vissza »

	MSZMP program - 2. folyt.
- A dokumentumban van egy olyan kitétel, hogy átmenet az államszocializmusból a demokratikus szocializmusba. Érzed úgy, hogy ennek valóban megteremtették a feltételeit, hogy javasolnak olyat, ami ezt valóra válthatja? - A dokumentum sok mindent javasol, ami ha megvalósul, akkor valóban demokratikus ország lesz. Én ezt a kifejezést, hogy demokratikus szocializmus, nem tudom értelmezni. A szocializmus szónak amúgy sincs hivatalos értelmezése, és igen nagy vita folyik éppen a napokban arról, hogy az alkotmányba egyáltalán belekerüljön ez a szó. Úgy tűnik, hogy itt egy dogmatikus követelésről van szó. A demokratikus szocializmus eszméje felett eljárt az idő. Még 1956-ban, közvetlenül a forradalom előtt és alatt is ezt a jelszót sokan használták, azóta más országok tapasztalataiból is kiderült, hogy itt fából vaskarikáról van szó, hacsak a szocializmusnak nem adunk egy teljesen más értelmezést, mint amit a szocializmus gyakorlata eddig felmutatott. A javaslatok között igen sok rokonszenves van, csak itt a most folyó kerekasztal-tárgyalásokon tanúsított MSZMP magatartással és az ő követeléseikkel meglehetősen ellentétesek ezek a szépen hangzó szavak a demokráciáról, a többpártrendszerről, az állampolgárok akaratáról, hiszen a párt még ezeken a tárgyalásokon is ezt az akaratot korlátozni és a maga szempontjából hasznosítani kívánja. - Érzésed szerint hogy fog a magyar ellenzék reagálni? - Én úgy gondolom, hogy az ellenzéki pártok többsége - itt nem a Magyar Október Pártról beszélek - üdvözölni fogják az e dokumentumban megnyilvánuló demokratizálódási szándékokat, de ugyanakkor bírálni fogják a dokumentumot kidolgozatlansága, és - hogy is fejezzem ki magam - követelés jellege miatt. Tehát a pártállam, vagy a párt, amelynek kezében van az állam, mindenfélét követel. Az életszínvonal terén, hogy a reálbérek ne csökkenjenek, hogy az oktatás színvonala emelkedjék, hogy egészségügyet nagyobb ellátásban részesítsék, és így tovább, de ezek megvalósítási módját nem mondja meg. (folyt.) 1989. augusztus 19., szombat
Vissza »

	MSZMP program - 3. folyt.
Voltaképp nem lehet ebből a programból következtetni arra, hogy az eddigi gazdaságpolitikában mi fog változni, hiába mond szép szavakat a program arról, hogy a cél az, hogy az európai civilizációhoz felzárkózzunk. Nem tudom, hogy maguk az egyes ellenzéki mozgalmak kiket fognak bírálni, de én azért elmondanám néhány problémámat. Az első ez a történeti rész, mint említettem, ahol sem a 45 és 47 közötti idő, sem pedig a párt szerepe, sem pedig 56 értékelése, sem Kádár értékelése nem fog megfelelni az ellenzéknek, és szerintem Magyarországon egy kicsit politikával foglalkozók közül senkinek sem. A külpolitikai programrészben hangsúlyozza a dokumentum, hogy továbbra is alapvető a Szovjetunióhoz való viszony. Ehhez jön egy kicsit ködös mondat, hisz alapvetően, valamint negatív értelemben is, de minthogy a Varsói Szerződésből való kilépést a dokumentum nem követeli, hanem azt mondja, hogy csak egyidejűleg a NATO felszámolásával egyidejűleg szűnhet meg a Varsói Szerződés is. Egyébként nem látok ebben előrelépést az eddigi állásponthoz képest. A belpolitikában nekem speciel hiányzik az, hogy semmi szó nincs a helyi népi önkormányzati szervekről. A szabad választásokkal kapcsolatban pedig csak azt mondanám, hogy várjuk meg a végét, hogy mennyire lesznek ezek a választások szabadok, hány pártot fognak kizárni a választásokban való részvételből. Ilyen kérdésekről folyik a vita az ellenzéki kerekasztalban. A gazdasági program terén hiányzik a munkástulajdonra való bármilyen utalás, csupán arról van szó, hogy a munkásoknak része lehessen a gazdálkodásban. Ez a mondat nem jelent semmit, és különösen nincs semmi köze semmiféle szocialista elképzeléshez. A kisebbségek kérdésében ugyancsak nagyon hiányos a dokumentum, valtaképpen csupán kulturális autonómiát és az anyanemzettel való kapcsolatot követel a kisebbségek javára, ami nagyon-nagyon kevés, legkevesebb lenne politikai autonómia követelése is. - Köszönöm szépen +++ 1989. augusztus 19., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »