|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
- A Krassó György elleni eljárásról - 2. folyt.
|
Ezek után újságban meghirdettük a következő akciónkat. Ekkor már átragasztottuk erős ragasztóval a Münnich Ferenc nevet Nádorra. Ezt az esti órákban ismét lekaparták. Ez alkalommal megjelent dr. Pongor Sándor alezredes is, mert mi megpróbáltuk megakadályozni a táblák átkaparását. Azt is mondhatnám, hogy ő volt a felbujtója a harmadik akciónknak, mert azt mondta, hogy ne akadályozzuk a dolgozákat. - Maguk kitették, mi lekaparjuk, holnap maguk megint kiteszik. Hát ez is történt, és a harmadik alkalommal már piros festékkel lefestettük a Münnich Ferenc nevet és így ragasztottuk rá a Nádor utcát. Ekkor Pongor Sándor jelen volt, és egy hangosbeszélőn a törvény nevében felszólított ennek a tevékenységnek abbahagyására és egyben közölte, hogy szabálysértési eljárást indít néhányunk ellen. Mi nem vettük figyelembe ezt a figyelmeztetést, de úgy gondoltuk, hogy az a törvényellenes, amit a magyar hatóságok csináltak és csinálnak Münnich Ferenc nevében, védelmezésére. - Van ennek egy humoros oldala is, ennek a tegnapi eseménynek, éspedig az, hogy Pongor Sándor rendőr alezredes nehezményezte, miszerint Krassó György a létra tetejéről bántó módon mutogatott. Mi volt ez? - Hát Pongor Sándor úr azt írta az Esti Hírlapban megjelent cikkében, hogy rendkívül agresszívan viselkedtünk és ennek jellemzéseként elmondta, hogy én éppen a létra tetején piros sprayvel fújtam át a táblát, és mikor meghallottam, hogy hangosbeszélőn szól hozzánk, akkor állítólag legyintettem. A humorost inkább abban látom, hogy egy legyintés talán mégsem a legagresszívebb viselkedés. Ennél lényegesen agresszívabbak a Magyar Népköztársaság azon rendőrei, akik az elmúlt években, évtizedekben gumibotoztak, pofoztak, rúgdaltak és gyilkoltak embereket. Egy legyintés, ami nem is biztos, hogy megtörtént, hiszen én el voltam foglalva a táblával, azt egyáltalán nem tartom agresszivitásnak. (folyt.)
1989. július 21., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|