 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
 |
A nemzeti kiegyezés jegyében tisztelegjen a főváros október 23- án (1. rész)
|
1989. július 18., kedd - Október 23-át méltó módon, közösen, a nemzeti kiegyezés jegyében ünnepeljük meg - hangzik az MSZMP budapesti bizottságának álláspontja, s egyben kezdeményezése. A testület legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén, amelynek napirendjén szerepelt egyebek mellett az esztendő második felében esedékes politikai évfordulók ünneplésének megvitatása, állást foglalt október 23-val kapcsolatosan. A részletekről Fabriczki András, az MSZMP budapesti pártbizottság titkára tájékoztatta Markó Gabriellát, az MTI munkatársát.
Elmondta: az MSZMP budapesti bizottsága megítélése szerint az
1956-os népfelkelés kezdőnapját, október 23-át egy demokratikus,
nemzeti népmozgalom jellemezte. A résztvevők - döntő többségben - a
szocializmus megújításáért, a sztálini modell ellen, a demokratikus
viszonyokért, a nemzeti sajátosságok érvényesítésért léptek fel.
Olyan célokért, amelyeket az MSZMP mai megújuló politkája is
sajátjának tekint. Ebben az értelemben e nap szellemiségét elődnek
tekintik, s az elmúlt 40 év reformkezdeményezései között tartják
számon. Mindezek alapján az MSZMP budapesti bizottsága arra
törekszik, hogy október 23-ról való fővárosi megemlékezések konkrét
eseményei, elemei, tartalma és formája mindazon erők
együttműködésének, gondolkozásának eredményeként formálódjanak,
amelyek e nap szellemiségével azonosulnak. Beleértik a mostani
ellenzéki szervezetek közül mindazokat, akik a nemzet iránt érzett
felelősségtől áthatva készek e nemes cél érdekében az
együttműködésre. E tárgykörben konkrét megbeszéléseket
kezdeményeznek, elsősorban a Történelmi Igazságtétel Bizottsággal -
hangoztatta Fabriczki András.
A megemlékezés kiinduló alapjaként az MSZMP budapesti végrehajtó
bizottsága mindazon szervezetek - köztük pártszervezetek -
kezdeményezéseit támogatja, amelyek javasolják: a fővárosban
közterület elnevezésével is tisztelegjenek Nagy Imre, az MSZMP
alapító tagja, a Magyar Népköztársaság volt miniszterelnöke emléke
előtt. Fabriczki András megemlítette: konkrét javaslat eddig az
MSZMP V. kerületi bizottságától érkezett. Eszerint indítványozzák:
az az eddig névtelen tér, amelyen a Batthyány-örökmécses áll,
viselje ezentúl Nagy Imre nevét. Ezt a javaslatot az MSZMP budapesti
bizottsága támogatja, teszi ezt annak tudatában, hogy a korábbi
években az ellenzéki alternatív szervezetek részéről is volt ilyen
kérés. A titkár hangsúlyozta: e kérdésben végülis a Fővárosi Tanács
dönt. (folyt. köv.)
1989. július 17., hétfő 21:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A nemzeti kiegyezés jegyében tisztelegjen a főváros október 23- án (2. rész)
|
Ugyanakkor az MSZMP budapesti bizottsága fontosnak tartja, hogy a
tér- illetve utcaelnevezéssel kapcsolatos javaslatok közös politikai
kezdeményezés nyomán szülessenek.
Az MSZMP budapesti bizottsága javasolja továbbá, hogy Hősök és
áldozatok elnevezéssel legyen 1956 halottainak közös emlékműve a
főváros valamely közterületén. Indítványozzák: az utcaelnevezés, az
emlékmű alapkőletétel időpontja ez év október 23-a legyen -
valamennyi politikai, társadalmi szervezet és tömörülés közös
rendezvényeként.
Fabriczki András végezetül szólt az MSZMP budapesti végrehajtó
bizottságának arról az állásfoglalásáról, amely szerint - a korábbi
gyakorlattól eltérően - november 4-e helyett október 30-án rendezik
meg a hagyományos koszorúzási ünnepséget a Köztársaság téren, a
Köztársaság téri pártház ostrománál elesettek tiszteletére. (MTI)
1989. július 17., hétfő 21:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|