|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
- Interjú Mark Palmerrel - 4. folyt.
|
Például azt, hogy mi volt a nagykövet reakciója arra, hogy Bush elnök összetépte, eldobta a fogadtatási ünnepségre írt beszédet. Mi is volt tulajdonképpen abban a beszédben, és sajnálja-e a Nagykövet Úr, hogy a magyarok nem hallhatták?
- Bevallom őszintén, hogy mint az elnöki látogatás főszervezője amerikai oldalon, nagyon megijedtem, amikor kedden délután 15 perccel 5 óra után hatalmas vihar tört ki Budapest felett. A Kossuth téren felállított elektromos és egyéb berendezéseket elpusztította, feldöntötte, megrongálta a vihar. Sebesülések is voltak. Én akkor már a repülőtéren voltam, az elnökre várva, és a bizony a magyar protokollosztály vezetőivel közösen fájt a fejünk, hogy most aztán mi lesz? Végül is úgy döntöttünk, hogy minden az eredeti tervek szerint menjen le. Mire Straub elnök úr megkezdte beszédét, akkorra már valóban megnyíltak az egek csatornái, az esőt égzengés kísérte. A tömeg, amely már vagy két órája várakozott bőrig ázott, és Bush elnök személy szerint mondta nekem - folytatta Mark Palmer amerikai nagykövet -, hogy milyen szívmelengető élmény volt a számára azt látni, hogy a tömeg mégsem tágított, hogy ezek az emberek kijöttek az üdvözlésére, hallani akarták őt. És én személy szerint - folytatta Palmer - nagyon büszke voltam az elnökre, mert úgy viselkedett mint egy amerikai: spontán és őszintén. De nem akarta, hogy mindenki még jobban elázzon, összetépte a beszédét. Azt jelezve ezzel, hogy felejtsük el a protokollt, legyünk emberek. És így került az elnöki esőkabát is az agyonázott a Kovács néni hátára. Az elnök szerintem remekül viselkedett egy rendkívül nehéz helyzetben, és ezzel mintha a fogadtatási ünnepség sokkal emberibbé, jelentősebbé lett volna, mint ahogy azt eredetileg tervezték. - Közbevetett kérdés: Még mindig nem válaszolt Palmer nagykövet úr arra, hogy sajnálja-e, hogy a magyarok nem hallották a beszédet, és mit volt abban a beszédben? (folyt.)
1989. július 17., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|