 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
 |
A Magyar Október Párt
|
London, 1989. július 10. (BBC, Panoráma) - Tegnap délután 2 és 7
óra között tartotta alakuló ülését a Magyar Október Párt. Az ülést a
budapesti Jurta Színházban tartották. A párt egyik alapítója Krassó
György, akinek tudósításait rendszeres hallgatóink sokat hallhatták.
Telefonon hívtam fel. Az első kérdés:
- A Magyar Október Párt milyen programmal kíván a választók elé
állni?
- A Magyar Október Pártnak tegnapig csak programtervezete volt,
hiszen mi nem akarjuk - alapító tagok 28-an voltunk -, nem akartuk
megszabni a tagjainak, hogy mi legyen a program, de végül apró
változtatással jóváhagyta a tegnapi közgyűlés ezt a
programtervezetet, úgyhogy ez most már a párt programja.
Kicsit hosszú lenne az egészet felolvasni, de előzetesen abban
foglalnám össze a tartalmát, hogy mindenben őszintén és nyíltan
szeretnénk beszélni. A többi pártnak és mozgalomnak is vannak nagyon
jó programpontjai, de úgy érezzük, hogy a legfontosabb kérdésekben
valahogy nem őszinték, letompítják a javaslataikat, és nem fejezik
azt ki, amit az utca embere szeretne hallani.
- Miért Magyar Október Párt?
- Azért, mert úgy látjuk, hogy a mai súlyos magyar politikai,
erkölcsi, gazdasági problémákat csakis az ötvenhatos forradalom és
szabadságharc eszméinek maradéktalan megvalósításával lehet
megoldani. Ez nem azt jelenti, hogy múltba néző párt vagyunk, ezt az
is bizonyítja, hogy az alapító tagok átlagos életkora csak 35 év, de
mindannyian úgy gondoljuk, hogy ötvenhat fejezte ki a nemzet legfőbb
törekvéseit.
Ami magát a programot, illeti 12 pontból áll. Az első mondata
úgy hangzik: minden politikai és gazdasági lépést a magyar nép
érdeke vezérelje. (folyt.)
1989. július 10., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|