|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
István, a király - kétszázadszor
|
1989. május 18., csütörtök - Kétszázadik alkalommal mutatta be a Nemzeti Színház csütörtökön Szörényi Levente és Bródy János rockoperáját, az István, a királyt. A mű Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján készült, s Kerényi Imre rendezte. Premierje 1985 szeptember 21-én volt, s mostanáig mintegy 170 ezren látták. A kettős szereposztásban színre került darabban Istvánt Bubik István, illetve Hirtling István, Saroltot a már elhunyt Szemes Mari, illetőleg Császár Angéla személyesítette meg. A jubileumi előadáson Istvánt Hirtling István, Saroltot Papadimitriu Athina, Gizellát Juhász Róza, Asztrikot Rubold Ödön, Koppányt Vikidál Gyula, Tordát Ivánka Csaba, Rékát Kubik Anna játszotta-énekelte. Az ünnepi előadás előtt Szabó István, a Művelődési Minisztérium színházi osztályának vezetője nívódíjat adott át a kiváló produkcióért.
A darab a hazai, telt házat vonzó sikerek mellett jelentős nemzetközi elismerést váltott ki Kölnben, Berlinben, Baden bei Wienben. Az előadást itthon a jövő évadtól - az eddigi négy alkalom helyett - havonta hatszor láthatja a közönség. (MTI)
1989. május 18., csütörtök 20:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|