|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar síugrók az NDK-ban
|
1989. január 18. szerda (MTI) - Nincs könnyű dolga annak, aki manapság Magyarországon siugrással foglalkozik. Részben, mert müködőképes sánc alig van, részben pedig azért, mert az időjárás - egészen pontosan a szinte állandósult hóhiány - rendre meghiusitja a hazai versenyeket. A sportág kitartó művelői és a szakvezetők ilyen helyzetben nem sokat tehetnek. Választási lehetőségük nagyjából a következő: vagy várnak a fehér égi áldásra, vagy elutaznak - persze, ha van rá pénz - oda, ahol sánc is és hó is rendelkezésre áll. Ez utóbbi megoldással él a februári magyarországi viadalokra készülő, s azok megrendezhetőségében bizó siugró válogatott, amely csütörtöktől egy héten át az NDK-ban edzőtáborozik. Három klub - a Bp. Honvéd, a MOM és a kőszegi Latex - képviseletében tizen kelnek utra: négy felnőtt és hat ifjusági versenyző. Előbbiek a február 3. és 5. közötti magyar bajnokságra igyekeznek minél jobb formába lendülni, utóbbiak - szintén a Mátrában - egy héttel a ,,nagyok,, után indulnak idei legkomolyabb erőpróbájukon: az északi IBV-n. A szocialista országok fiataljai seregszemléjének ebben az évben Magyarország a gazdája. A sifutó számokat Galyatetőn, a siugrást Mátraházán kivánják a szervezők lebonyolitani. - Talán akkorra lesz elegendő és megfelelő minőségű hó is a Mátrában - mondta reménykedően Kelemen Zoltán, az ugrók szakágvezetője, aki igy folytatta: - Már csak azért is jó lenne, ha az időfelelős törlesztene valamit adósságából, mert az IBV előtt, február 10. és 12. között szeretnénk megrendezni Mátraházán a Dózsa Tibor hagyományos nemzetközi siugró emlékversenyt, amelyet hó hiányában tavaly kénytelenek voltunk lefujni. Mindenesetre ismét bizakodunk, s készülünk. Igencsak kapóra jött az NDK-beli edzőtáborozás, amelyre a két ország szövetsége közötti csereegyezmény alapján utazhatunk. Az oberwiesenthali felkészülés keretében végre kedvükre végezhetnek a magyar válogatottak igazi ugróedzéseket is, ami a technika csiszolásához elengedhetetlen. Hiszen a valódi tudást e sportágban is csak kellő gyakorlás révén lehet megszerezni. A szakemberek szerint legalább száz ugrás kell ahhoz, hogy egy versenyző egyáltalán elindulhasson bármilyen nagy nemzetközi viadalon. Ez az ugrásszám aligha lesz meg a február második felében kezdődő finnországi északi világbajnokságig, így csaknem bizonyos, hogy ugrók nélkül vesz részt a magyar válogatott a lahti vb-n.+++
1989. január 18., szerda 13:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|