 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Mécs Imre és Vitautas Landsbergis táviratváltása
"Mécs Imre a következő táviratot
kapta:
A litván reformmozgalom, a Sajudis tanácsa meghívja önt, hogy
vegyen részt az 1940 óta első ízben szabadon megválasztott Litván
Legfelső Tanács első ülésén Vilniuszban. Előreláthatólag néhány
rendkívül fontos dokumentum fog születni, ezért az Ön részvétele nem
csupán igen megtisztelő lenne számunkra, hanem egyben az új litván
politikai helyzet támogatásának bizonyítéka is.
prof. Vitautas Landsbergis
elnök
x x x
A Sajudis Központi Tanácsának, Vilniusz
Kedves Vitautas Landsbergis
Nagyon köszönöm személyes meghívását a nagy történelmi
eseményre, amikor végre sok évtized múltán kimondják Litvánia
függetlenségét. Boldogok vagyunk, hogy ezt a napot megérhettük.
Kérem, fogadja forró üdvözlésemet, ölelésemet, nemcsak a magam,
hanem valamennyi 1956-os forradalmár társam nevében, a Szabad
Demokraták Szövetségének a nevében. Biztos vagyok, hogy minden
magyar hazafi együttérez önökkel, és osztozik boldogságukban.
Csak azért vagyok szomorú, hogy nem tudok ott lenni és együtt
ünnepelni önökkel.
Köszöntjük a független, szabad, demokratikus Litvániát. Éljen a
litván és a magyar nép barátsága.
Szeretettel üdvözli:
Mécs Imre
Szabad Demokraták Szövetsége,
Történelmi Igazságtétel Bizottsága
"
SZER, A mai nap:
Temesvári tüntetés
"Sokezer ember
tiltakozott tegnap Temesvárott Iliescu elnök és az általa vezetett
Nemzetmentő Front működése ellen. Ara-Kovács Attila jelenti
Budapestről:
- Nem számít gyakorinak a mai Romániában a tüntetésszerű
hivatkozás Európára és a demokráciára. A demonstrációk alkalmával
inkább a joghatár szigorú nemzeti szempontú megvonását
szorgalmazzák, illetve a nacionalista érdekek érvényesítését -
minden téren.
Temesváron azonban úgy tűnik, más a helyzet. Nem először
érkeznek olyan hírek a Bega-parti városból, hogy ott valami más
történik, mint általában Romániában. Sőt: a nemzetközi sajtóban
egyre többször fogalmazódott meg, hogy a decemberi, temesvári
forradalmat januári, romániai ellenforradalom követte volna.
E tanúságokat levonni látszik a város sokat szenvedett lakossága
is, amely a mai ottani közállapotokban megcsúfolását véli felfedezni
mindannak, amiért áldozatait meghozta."
|
|
|
|
|
|
 |
MSZMP-találkozósorozat (1. rész)
|
1989. március 5., vasárnap - A Magyar Szocialista Munkáspárt, illetve a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt találkozóival folytatódott vasárnap az a kétoldalú tárgyalássorozat, amelyet az MSZMP kezdeményezett, s amelynek célja egy széles körű, a különféle társadalmi-politikai szervezetek részvételével összeülő ,,nemzeti kerekasztal,, előkészítése.
Az MSZMP székházában vasárnap délelőtt elsőként a MISZOT
küldöttsége - Stumpf István elnök, valamint a KISZ, a FIDESZ, a
Szociáldemokrata Ifjúsági Kör, az Ifjúsági Környezetvédelmi
Szövetség és a katolikus ifjúsági mozgalom képviselője - ült a
tárgyalóasztalhoz. A MISZOT és az MSZMP tárgyalódelegációja
egyetértésre jutott abban, hogy mindenki, aki az ország sorsáért
felelősséget érez, tegyen lépéseket az érdemi kérdések
megtárgyalására alkalmas fórum létrehozására. A MISZOT képviselői
elfogadhatónak tartották az MSZMP erre vonatkozó elképzeléseit,
amelyekről Fejti György, az MSZMP tárgyaló delegációjának vezetője,
a Központi Bizottság titkára adott tájékoztatást. Egyebek között
hangsúlyozta: a mai gondok abban is gyökereznek, hogy az ifjúság nem
vehetett részt a mindenkori politika alakításában. Az MSZMP-nek ma
az az érdeke, hogy az ifjúság, mint fontos társadalmi csoport,
valamilyen formában jelen legyen a ,,nemzeti kerekasztalnál,, és az
azt előkészítő konzultációkon is.
Stumpf István úgy értékelte ezt a találkozót: az MSZMP először
fordít intézményesen figyelmet a MISZOT működésére. Hangsúlyozta: a
MISZOT és az ifjúság érdekelt abban, hogy a mai hatalom központi
szerve, az MSZMP átalakulásának eredményeként a reformerők kapjanak
meghatározó szerepet a párton belül, és a többpártrendszerre történő
békés átmenet feltételeit közös párbeszéd során alakítsák ki.
Kifejtette azt is: minthogy a MISZOT a konszennzus elve alapján
működő érdekegyeztető fórum, a jelenlévőknek nincs felhatalmazásuk
arra, hogy bármilyen politikai kérdésben ezen a napon
megállapodjanak. A közgyűlésnek kell döntenie abban is, hogy a
MISZOT milyen státusszal vesz részt a ,,nemzeti kerekasztalnál,,.
(folyt. köv.)
1989. március 5., vasárnap 15:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP-találkozósorozat (2. rész)
|
Az eszmecsere másik súlyponti kérdése a készülő párttörvény
volt. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy indokoltnak látszik - ha
nem is a pártokéval azonos tartalommal - a politikai ifjúsági
szervezetekre vonatkozó szabályozásnak is helyet adni a
párttörvényben. Abban viszont már megmutatkozott a MISZOT-on belül
meglévő nézeztkülönbség - s ez sok más fórumon zajló vita témája is
-, hogy a munkahelyeken, illetve a fegyveres testületekben milyen
helyük, szerepük, lehetőségek lesznek a különböző szerveződéseknek,
mozgalmaknak.
Stumpf István - nem a vita újbóli kirobbantásának szándékával -
március 15-e megünneplésével összefüggésben felvetette: a párt
tegyen meg mindent azért, hogy ez a nemzeti ünnep erőszakmentes
legyen. Ezt az ifjúsági szervezetek is igyekeznek majd minden
erejükkel elkerülni. Fejti György válaszában rámutatott: az MSZMP
eddigi megnyilatkozásai egyértelműek voltak ebben a kérdésben.
Minden embernek, minden politikai és társadalmi szervezetnek joga,
hogy a gyülekezésről szóló törvény keretei között, a maga
választotta formában ünnepeljen. De mindenkitől önmérsékletet kért
és kér, a hatóságoktól pedig azt, hogy a törvény betűjének és
szellemének megfelelően járjon el.
A katolikus ifjúsági mozgalom képviselője arról szólt: a
vallásos fiatalok is szeretnének hozzájárulni a nemzeti konszenzus
kialakításához, ezzel együtt olyan feltételrendszer megteremtéséhez,
amelyben a hívők nem másodrendű állampolgárok. Ez óriási energiát,
alkotóerőt szabadítana fel.
A FIDESZ képviselője azt kérte: szülessen hivatalos
állásfoglalás arról, hogy a FIDESZ egyenrangú politikai szervezetnek
tekinthető-e bármely intézményben, munkahelyen, a politikai
közéletben. Eddigi működésében ugyanis adminisztratív hatalmi
korlátok, intézkedések akadályozták.
Fejti György véleménye szerint az MSZMP általában a
diszkrimináció ellen van, de nem tartja a párt kötelességének,
feladatának és jogának, hogy konkrét szervezeteket megnevező elvi
állásfoglalást tegyen. (folyt. köv.)
1989. március 5., vasárnap 15:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP-találkozósorozat (3. rész)
|
A Magyar Demokrata Fórum ideiglenes elnökségének jóváhagyásával,
annak képviseletében Bíró Zoltán és Csurka István folytatott
előzetes tájékozodó megbeszélést az MSZMP tárgyalócsoportjával.
Az MSZMP delegációja állást foglalt a többpártrendszeren és a
nemzet legszélesebb érdekein nyugvó képviseleti demokrácia mellett.
Ehhez az átmenetet a társadalom reprezentáns szervezetei közötti
konszenzus segítségével kell megteremteni. A folyamat következő
állomásai a további két- és többoldalú tárgyalások lehetnek,
amelyeken érinteni kell a jövőbeni választások rendszerét, az
Alkotmányt és egy nemzeti gazdasági-szociális programot.
A Magyar Demokrata Fórum képviselői tájékoztatták az MSZMP
delegációját arról, hogy a békés politikai átmenet intézményes
biztosítékát változatlanul az ideiglenes alkotmányozó nemzetgyűlés
létrejöttében látják.
A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy az MDF
országos gyűlését követő időszakban az MSZMP folytatja a
tárgyalásokat az ott megválasztott új vezetőséggel. (folyt. köv.)
1989. március 5., vasárnap 15:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP-találkozósorozat (4. rész)
|
A szerveződő Magyar Néppárt küldöttségét S. Hegedűs László
vezette a megbeszélésen. Elsősorban azt hangsúlyozta, hogy az
MSZMP-ben ma a haladást kezdeményezők véleménye jutott túlsúlyra, s
ennélfogva könnyen megértésre talált az MSZMP-nek az a javaslata,
hogy jöjjön létre a választásról, az alkotmányozásról, illetve a
gazdasági és szociálpolitikai kérdésekről tárgyaló, a hazai
politikai erőket bevonó megbeszélés-sorozat, kerekasztal. ,,Az
együttműködésre, a nemzeti érdekek szolgálatára - a Néppárt saját
politikai arculatának kialakítása és megtartása mellett - hajlandóak
vagyunk,, - mondta. Kifejtette, hogy a választások kérdéskörében
célszerű minél előbb egy minimális programban megállapodni.
S. Hegedűs László rámutatott arra, hogy a legfontosabb következő
lépésnek a helyhatósági választást tekintik. Bár a jelenlegi
parlament munkáját sok tekintetben lehet bírálni, de a néppárt
vezetői elfogadják azt. Alkotmányozó nemzetgyűlés választása
szerintük fölösleges erőfeszítésekkel és bonyodalmakkal járna.
A gazdasági és szociálpolitikai programról szólva leszögezte,
hogy drámainak tartják a művelődés és oktatás helyzetét, s e
területek fejlesztését minden körülmények között sürgető programnak
véli a Magyar Néppárt. Varga Csaba szorgalmazta, hogy a
kerekasztal-beszélgetéseken ne a választás legyen a legfontosabb
kérdés, hanem a megegyezés egy társadalmi reformprogram
alapelveiben. Tétényi Pál, az MSZMP KB tagja a magyar közoktatás
eredményeiről is szólt válaszában.
Márton János kiemelte: nem a hatalom megosztása az elsődleges
probléma, hanem a megfogalmazott célok közös vállalása. A Magyar
Néppártot nem az érdekli, hogy ki mekkora részt akar vállalni a
hatalomból, hanem, hogy milyen cselekvési programot vállal magára, s
erről kellene beszélgetni a ,,nemzeti szélesasztal,, mellett.
(folyt.köv.)
1989. március 5., vasárnap 18:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP-találkozósorozat (5. rész)
|
Fejti György hanggsúlyozta az, hogy a magyar vidékért verseny
kezdődött, remélhetőleg a vidék hasznára válik. Kifejtette, hogy a
helyi választás fontossága az MSZMP számára egyértelmű. Rámutatott:
a politikai élet fókuszába valószínűleg a parlamenti választások
kerülnek, de a köznapi életben az embereknek a helyhatósági
választások az igazán fontosak.
A Magyar Néppárt küldöttsége javasolta, hogy a
kerekasztal-beszélgetéseken az elmúlt négy évtized történelmi és
politikai ,,kényes kérdései,, is kerüljenek szóba, továbbá
ajánlotta, hogy kezdjenek előzetes megbeszéléseket a megyei, városi
pártbizottságok is a különböző politikai szervezetekkel.
S. Hegedűs László tájékoztatta az MSZMP képviselőit, hogy
lépéseket kezdeményeznek a kormánynál a Nemzeti Parasztpárt vagyoni
kérdéseinek rendezésére, az új Magyar Néppárt és a magyar kormány
nemzetközi kapcsolatainak összehangolására, s hogy rendszeres
együttműködést kérnek a törvényelőkészítési munkában. (MTI)
1989. március 5., vasárnap 18:46
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|