Rendszerváltás és az MTI

	Több ezer képviselőjelölt - 386 mandátum (1. rész)
1990. március 7., szerda - A választójogi törvény értelmében az új magyar Parlament 386 képviselői mandátumáról a választópolgárok az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással döntenek. A szavazás napját - e törvény és az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően - az ideiglenes köztársasági elnök március 25-re tűzte ki. A megszerezhető 386 országgyűlési képviselői mandátumra több ezer képviselőjelölt pályázik. Az országgyűlési képviselői mandátumért versengők háromféle módon válhattak jelöltté: egyénileg, a pártok területi listáin, illetve az országos listákon. A háromféle jelölési mód egymásra épülő rendszert alkot. A választójogi törvényben foglaltak szerint az országban 176 képviselőt egyéni választókerületben választanak meg. Az egyéni választókerületekben pártoktól függetlenül (állampolgári kezdeményezésre és támogatással), valamely párt támogatásával vagy színeiben válhattak jelöltté. Az egyéni választókerületekben két vagy több párt közösen is állíthatott jelöltet. Az egyéni választókerületek számát a választópolgárok arányában határozták meg. A legtöbb egyéni választókerület Budapesten (32), Pest megyében (16), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (13) található, a legkevesebb pedig Nógrád megyében (4). Az eddigi információk szerint a 176 egyéni választókerületben több mint 1600 képviselőjelöltet regisztráltak, közülük több mint 200-an független jelöltként indulnak a választásokon, a pártok közül pedig négynek - a Független Kisgazdapártnak, a Magyar Demokrata Fórumnak, a Magyar Szocialista Pártnak és a Szabad Demokraták Szövetségének - szinte mindenütt sikerült jelöltet állítania. A választójogi törvény értelmében a 386 képviselői mandátumból 152-őt csak a pártok szerezhetnek meg - területi listás választással. Az országban 20 területi választókerület van: Budapest és a 19 megye. A területi listaállítás egyik feltétele volt - s itt kapcsolódik össze az egyéni és a területi listás jelölési mód -, hogy a pártok a fővárosban legalább 8, Pest megyében 4, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 3, a többi megyében legalább 2 egyéni választókerületben állítsanak jelöltet. A területi listán a pártok kétszer annyi jelöltet állíthattak, mint ahány mandátumot a területi választókerületben meg lehet szerezni. (folyt.köv.) 1990. március 7., szerda 14:49
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Több ezer képviselőjelölt - 386 mandátum (2. rész)
Például: Budapesten 28 képviselői mandátum szerezhető meg, így egy párt listáján 56 név szerepelhet. A területi választókerületeket figyelembe véve egyébként a legtöbb mandátumot Budapesten, illetve Pest megyében (14) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (11), míg a legkevesebbet Nógrád, Tolna és Vas megyében (4-4) lehet megszerezni. Természetesen két vagy több párt ez esetben is állíthatott közösen listát, ezzel a lehetőséggel azonban egyetlen párt sem élt. A pártok jelöltjei indulhatnak egyéni választókerületben és területi listán is. Ha viszont a jelöltet az egyéni választókerületben képviselőnek megválasztottak, akkor a párt területi listájáról automatikusan törölni kell a nevét. A legtöbb párt (14) Somogy megyében indul, míg a legkevesebb (9) Budapesten. Mind a 20 területi választókerületben állított listát a Független Kisgazdapárt, a Fidesz, a Hazafias Választási Koalíció, az MDF, az MSZP és az SZDSZ. Március 25-én a választópolgárok az egyéni választókerületben - az értesítésben megjelölt szavazókörben - voksolnak. Szavazáskor két szavazócédulát kapnak. Az egyik az egyéni választókerületükben megválasztható jelöltek névsorát tartalmazza. Közülük egy konkrét személyre kell majd leadni a voksot, függetlenül attól, hány név szerepel a cédulán. A másik szavazócédulán az adott területi választókerületben - tehát Budapesten, vagy a megyében - listát állított pártok neve és jelöltjei szerepelnek abban a sorrendben, ahogyan a területi választási bizottságnál kisorsolták. A szavazáskor a választópolgár csak a pártra szavaz, a feltüntetett névsorral semmi dolga nincs. A pártokra leadott voksokat területi és országos szinten is összesítik, s a törvényben rögzített számítási mód alapján dől majd el: melyik párt hány mandátumhoz jutott. (folyt.köv.) 1990. március 7., szerda 14:51
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Több ezer képviselőjelölt - 386 mandátum (3. rész)
A harmadik jelölési mód az országos lista állítása volt. Az országos lista állításának joga is szorosan kapcsolódott a területi listák állításához, ahogyan a területi listaállítás az egyéni jelöléshez. Országos listát az a párt állíthatott, amely legalább hét területi választókerületben állított listát. Azóta már ismeretes, hogy ez 12 pártnak sikerült. Az országos listán 58 képviselői mandátumot lehet megszerezni. Ugyancsak a törvényben rögzített számítási rendszer alkalmazásával osztoznak majd a pártok ezen az 58 mandátumon. A választópolgárok semmiféle országos listára nem szavaznak közvetlenül. (MTI) 1990. március 7., szerda 14:54
Vissza » A hírhez kapcsolódik »