 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ felhívása
"A Szabad Demokraták Szövetségének
Kispesti Szervezete az alábbi felhívással fordul Kárpáti Ferenc
honvédelmi miniszter úrhoz:
,, A Magyar Köztársaság az idén először ünnepelheti rangjához
méltón legnagyobb nemzeti ünnepét, 1848. március 15-ét. Felkérjük
Miniszter Urat, hogy ebből az alkalomból engedélyezze, úgy a
laktanyán belül, mint kívül, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és
sorállományú tagjai viselhessék egyenruhájukon nemzeti jelképünket:
a piros-fehér-zöld kokárdát. Intézkedését előre is megköszönve: az SZDSZ Kispesti Szervezete"
SZER, Világhíradó:
Az SZDSZ álláspontja a katolikus egyház körleveléről
"Mécs Imrétől,
az SZDSZ ügyvivőjétől, képviselőjelöltjétől, a párt most alakult
vallási és etikai tagozatának vezetőjétől kérdeztem: mi az SZDSZ
álláspontja a Magyar Katolikus Püspöki Kar körleveléről, melyet
február 25-ikén olvastak fel a templomokban?
- A Püspöki Kar körlevele nagyrészt számunkra elfogadható.
Vannak azonban benne olyan aránytévesztések, amelyek egyrészt mint
vallását gyakorló katolikus embernek sem tetszenek, másrészt pedig
mint egy magyar párt egyik vezetőjének sem tetszenek. Ez pedig a
helyzetnek a nem felismerése arról, hogy egy rendszerváltás van
folyamatban jelenleg."
|
|
|
|
|
|
 |
SZDSZ dokumentuma
|
München, 1989. szeptember 27. (SZER, Kommentár nélkül) - Mint
hallgatóink előtt is bizonyára ismeretes, a háromoldalú
kerekasztalnál folytatott július 9-ikén kezdődött tárgyalások
végeredményét, a megállapodásokat a Szabad Demokraták Szövetsége és
a Fidesz nem fogadta el. Döntésüket azzal indokolták, hogy az
egyezmény nem foglalkozik, illetve nem hoz megfelelő döntést néhány
olyan kérdésben, amelyet a két szervezet döntő fontosságúnak tart. A
részleteket már maga a nyilatkozat mondja el.
- A nemzeti egyeztető tárgyalások azzal a céllal indultak el,
hogy a kormányzó párt és az Ellenzéki Kerekasztalt alkotó
szervezetek közös megegyezéssel elhárítsák a szabad választások
megtartásának, a demokráciához vezető békés átmenetnek útjában álló
akadályokat. Most, amikor az egyezség tervezete aláírásra vár, meg
kell állapítanunk: a feladatot csak kisebb részben sikerült
teljesíteni.
Eredménynek tekinthető, hogy megszületett a választójogi törvény
tervezete, hogy az alkotmány-módosításra tett javaslat elhagyni
indítványozza a pártállami rendszert leíró vagy jelképező
kifejezések túlnyomó többségét. Hogy a büntető törvénykönyv és a
büntetőeljárási törvény tervezet módosítása kizárja a politikai jog
gyakorlásának üldözését. Ezek a megállapodások részint valamennyi
fél által elismert terveken nyugszanak, mint például a Btk. javasolt
reformja, részint kölcsönös engedményeken, mint a választási
törvény.
Más alapvető kérdésekben azonban nem sikerült előre haladni,
mert az MSZMP jelenlegi vezetése minden érdemi engedmény elől
elzárkózott. Nem kívánja megszüntetni munkahelyi szervezeteit, nem
vállalta, hogy elszámoljon a tulajdonában vagy kezelésében lévő
vagyonról. Nem mond le a megyei lapokról, nem járul hozzá a
Munkásőrség feloszlatásához, ragaszkodik viszont ahhoz, hogy a
köztársasági elnök intézményét már a szabad választások előtt hozzák
létre, s már az új parlament megválasztása előtt kerüljön sor az
elnökválasztásra. Ilyen körülmények között nem látjuk biztosítva,
hogy a választások valóban szabadok lesznek, és a pártok közötti
esélyegyenlőségen alapulnak. (folyt.)
1989. szeptember 27., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|