 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ felhívása
"A Szabad Demokraták Szövetségének
Kispesti Szervezete az alábbi felhívással fordul Kárpáti Ferenc
honvédelmi miniszter úrhoz:
,, A Magyar Köztársaság az idén először ünnepelheti rangjához
méltón legnagyobb nemzeti ünnepét, 1848. március 15-ét. Felkérjük
Miniszter Urat, hogy ebből az alkalomból engedélyezze, úgy a
laktanyán belül, mint kívül, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és
sorállományú tagjai viselhessék egyenruhájukon nemzeti jelképünket:
a piros-fehér-zöld kokárdát. Intézkedését előre is megköszönve: az SZDSZ Kispesti Szervezete"
SZER, Világhíradó:
Az SZDSZ álláspontja a katolikus egyház körleveléről
"Mécs Imrétől,
az SZDSZ ügyvivőjétől, képviselőjelöltjétől, a párt most alakult
vallási és etikai tagozatának vezetőjétől kérdeztem: mi az SZDSZ
álláspontja a Magyar Katolikus Püspöki Kar körleveléről, melyet
február 25-ikén olvastak fel a templomokban?
- A Püspöki Kar körlevele nagyrészt számunkra elfogadható.
Vannak azonban benne olyan aránytévesztések, amelyek egyrészt mint
vallását gyakorló katolikus embernek sem tetszenek, másrészt pedig
mint egy magyar párt egyik vezetőjének sem tetszenek. Ez pedig a
helyzetnek a nem felismerése arról, hogy egy rendszerváltás van
folyamatban jelenleg."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - első nap (41. rész) - Kulcsár 11.
|
A Minisztertanács a megnövekedett hatáskörre tekintettel
elsősorban a többletlétszám-igényt biztosítja. Ez a költségvetés
további terhelése nélkül, más szervektől való ésszerű
létszámátcsoportosítás útján lehetséges. Ha azok a
jogszabály-változások, amelyek valamely szervre többletfeladatokat
hárítanak, bármilyen szakszerűen kidolgozottak legyenek is, a
feltételek hiánya miatt nem valósulnak meg, többet ártanak, mint
használnak. A jog uralma, a jogállam csak valóban érvényesülő
jogszabályra épülhet - hangsúlyozta a miniszter.
Végezetül a katonai büntetőjog és büntetőeljárás hatályáról
szólt az expozéban.
- Alapvető alkotmányos alapelv, hogy minden bűncselekményt
elkövető személyt a rendes bíróságok vonjanak felelősségre, külön
bírósági hatáskörbe csak rendkívül indokolt esetben kerüljenek. Ez
az elv a katonákra vonatkozó büntető anyagi és eljárási szabályok
körében nem érvényesül töretlenül.
A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv a büntetőjogi
felelősségrevonás szempontjából katonának tekinti a fegyveres erők:
a Magyar Néphadsereg és a BM Határőrség tényleges, valamint a
fegyveres testületek: a rendőrség, a büntetésvégrehajtási testület
és a munkásőrség hivatásos állományú tagjait. A katona fogalmának
ezen meghatározása önmagában, de nemzetközi összehasonlításban is
széles körű. Ezért a kormány által elfogadott javaslat katonának
csak a néphadsereg és a határőrség tényleges állományú tagjait, és
azokat tekinti, akik nem a fegyveres erőknél teljesítenek tartalékos
katonai szolgálatot. Ennek megfelelően a rendőrség, a
büntetésvégrehajtási testület és a munkásőrség hivatásos állományú
tagjai nem lehetnek katonai bűncselekmény tettesei, és az általuk
elkövetett bűncselekményekért a rendes bíróságok előtt felelnek.
Alkotmányos alapelvünk az is, hogy bűncselekményt csak bíróságok
bíráljanak el. Ezért a javaslat megszünteti, hogy a parancsnokok
katonai, illetőleg köztörvényi vétséget, valamint három évi
szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő katonai bűntetett
fegyelmi eljárásban bíráljanak el.
A javaslat szűkíti a katonai bírósági hatáskört azzal is, hogy a
katonai bíróságok hatáskörét a fegyveres erők tagjai által
elkövetett katonai bűncselekményekre korlátozza. A katonák által
elkövetett közönséges bűncselekmények elbírálása ezáltal tehát a
rendes bíróságok hatáskörébe kerül. (folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 19:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|