 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ felhívása
"A Szabad Demokraták Szövetségének
Kispesti Szervezete az alábbi felhívással fordul Kárpáti Ferenc
honvédelmi miniszter úrhoz:
,, A Magyar Köztársaság az idén először ünnepelheti rangjához
méltón legnagyobb nemzeti ünnepét, 1848. március 15-ét. Felkérjük
Miniszter Urat, hogy ebből az alkalomból engedélyezze, úgy a
laktanyán belül, mint kívül, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és
sorállományú tagjai viselhessék egyenruhájukon nemzeti jelképünket:
a piros-fehér-zöld kokárdát. Intézkedését előre is megköszönve: az SZDSZ Kispesti Szervezete"
SZER, Világhíradó:
Az SZDSZ álláspontja a katolikus egyház körleveléről
"Mécs Imrétől,
az SZDSZ ügyvivőjétől, képviselőjelöltjétől, a párt most alakult
vallási és etikai tagozatának vezetőjétől kérdeztem: mi az SZDSZ
álláspontja a Magyar Katolikus Püspöki Kar körleveléről, melyet
február 25-ikén olvastak fel a templomokban?
- A Püspöki Kar körlevele nagyrészt számunkra elfogadható.
Vannak azonban benne olyan aránytévesztések, amelyek egyrészt mint
vallását gyakorló katolikus embernek sem tetszenek, másrészt pedig
mint egy magyar párt egyik vezetőjének sem tetszenek. Ez pedig a
helyzetnek a nem felismerése arról, hogy egy rendszerváltás van
folyamatban jelenleg."
|
|
|
|
|
|
 |
Politikai egyeztető tárgyalások - Plenáris ülés (10. rész)
|
A három tárgyaló fél nevében elhangzott politikai deklarációkat
követően Pozsgay Imre az MSZMP delegációja nevében bejelentette:
elfogadják az Ellenzéki Kerekasztalnak azt a javaslatát, hogy az
alkotmánymódosítás hatályba lépésével egyidejűleg az Elnöki Tanács
lemond és a köztársasági elnök megválasztásáig az államfői
funkciókat - a törvényben előírt normák szerint - az Országgyűlés
elnöke látja el.
Ezzel azonban - a várakozásokkal ellentétben nem fejeződött be a
plenáris ülés. Sorozatosan szót kértek egyes, az Ellenzéki
Kerekasztalba tömörült pártok, szervezetek képviselői. Először
Antall József a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független
Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Párt,
a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Néppárt nevében indítványozta
az alkotmányba olyan zárórendelkezés beiktatását, amely szerint: ha
a köztársasági elnök megválasztására az új országgyűlés
megválasztása előtt, a politikai átmenet időszakában került sor,
akkor a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján
közvetlenül és titkos szavazással válasszák meg, négyévi
időtartamra. A köztársasági elnök megválasztásához a
választópolgárok kétharmados többségének részvétele mellett legalább
50 százalék plusz egy szavazatra legyen szükség. Szeretnék azt is,
hogy legyen kötelező az országgyűlési választások kiírása a
köztársasági elnök megválasztását követő 90 napon belül. Az
indítványt azzal egészítette ki, hogy e rendelkezések pontos
kidolgozására az öt szervezet, illetve párt vállalkozik. Antall
József döntésüket azzal indokolta, hogy a köztársasági elnök
megválasztására a népfelség elve alapján, közvetlenül azért kerülhet
sor, mert a képviseleti demokrácia rendszere teljes legitimitással
még nem érvényesül.
Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetsége nevében
különállásukat deklaráló nyilatkozatot olvasott fel, indokolva azt a
döntésüket, hogy jelen állapotában nem írják alá a megállapodást.
Kisebbségi álláspontjukkal azonban nem kívánták megbénítani az
Ellenzéki Kerekasztal többi tagszervezetét. Ezért felfüggesztették
abból fakadó jogukat, hogy a kerekasztal, mint az egyik tárgyaló
fél, csak valamennyi tagjának egyetértésével határozhat.
(A szerkesztőségek tájékoztatására
Az SZDSZ nyilatkozatát az
Országos Sajtószolgálat teljes terjedelemben közli
)
(folyt.köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 22:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|