 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ felhívása
"A Szabad Demokraták Szövetségének
Kispesti Szervezete az alábbi felhívással fordul Kárpáti Ferenc
honvédelmi miniszter úrhoz:
,, A Magyar Köztársaság az idén először ünnepelheti rangjához
méltón legnagyobb nemzeti ünnepét, 1848. március 15-ét. Felkérjük
Miniszter Urat, hogy ebből az alkalomból engedélyezze, úgy a
laktanyán belül, mint kívül, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és
sorállományú tagjai viselhessék egyenruhájukon nemzeti jelképünket:
a piros-fehér-zöld kokárdát. Intézkedését előre is megköszönve: az SZDSZ Kispesti Szervezete"
SZER, Világhíradó:
Az SZDSZ álláspontja a katolikus egyház körleveléről
"Mécs Imrétől,
az SZDSZ ügyvivőjétől, képviselőjelöltjétől, a párt most alakult
vallási és etikai tagozatának vezetőjétől kérdeztem: mi az SZDSZ
álláspontja a Magyar Katolikus Püspöki Kar körleveléről, melyet
február 25-ikén olvastak fel a templomokban?
- A Püspöki Kar körlevele nagyrészt számunkra elfogadható.
Vannak azonban benne olyan aránytévesztések, amelyek egyrészt mint
vallását gyakorló katolikus embernek sem tetszenek, másrészt pedig
mint egy magyar párt egyik vezetőjének sem tetszenek. Ez pedig a
helyzetnek a nem felismerése arról, hogy egy rendszerváltás van
folyamatban jelenleg."
|
|
|
|
|
|
 |
A Szabad Demokraták Szövetségének nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. szeptember 18., hétfő - A nemzeti egyeztető tárgyalások
azzal a céllal indultak el, hogy a kormányzó párt és az Ellenzéki
Kerekasztalt alkotó szervezetek közös megegyezéssel elhárítsák a
szabad választások megtartásának, a demokráciához vezető, békés
átmenetnek útjában álló akadályokat. Most, amikor az egyezség
tervezete aláírásra vár, meg kell állapítanunk: a feladatot csak
kisebb részben sikerült teljesíteni.
Eredménynek tekinthető, hogy megszületett a választójogi törvény
tervezete, hogy az alkotmánymódosításra tett javaslat elhagyni
indítványozza a pártállami rendszert leíró vagy jelképező
kifejezések túlnyomó többségét: hogy a büntető törvénykönyv és a
büntető eljárási törvény tervezett módosítása kizárja a politikai
jogok gyakorlásának üldözését. Ezek a megállapodások részint
valamennyi fél által elismert elveken nyugszanak (mint például a
Btk. javasolt reformja), részint kölcsönös engedményeken (mint a
választási törvény).
Más, alapvető kérdésekben azonban nem sikerült előre haladni,
mert az MSZMP jelenlegi veztése minden érdemi engedmény elől
elzárkózott. Nem kívánja megszüntetni munkahelyi szervezeteit; nem
vállalta, hogy elszámoljon a tulajdonában vagy kezelésében lévő
vagyonról; nem mond le a megyei lapokról, nem járul hozzá a
Munkásőrség feloszlatásához. Ragaszkodik viszont ahhoz, hogy a
köztársasági elnök intézményét már a szabad választások előtt hozzák
létre, s már az új parlament megválasztása előtt kerüljön sor az
elnökválasztásra.
Ilyen körülmények között nem látjuk biztosítva, hogy a
választások valóban szabadok lesznek és a pártok közötti
esélyegyenlőségen alapulnak. Azzal a veszéllyel is számolni kell,
hogy az MSZMP parlamenten kívüli, hatalmi pozíciókat ment át a
választások utánra, ami kérdésessé teheti a népképviseleti szervek
hatalmát.
A magunk részéről a megállapodást, jelen állapotában, nem
írhatjuk alá. Nem kívánjuk azonban kisebbségi álláspontunkkal
megbénítani az Ellenzéki Kerekasztal többi tagszervezetét. Ezért
felfüggesztjük abból fakadó jogunkat, hogy a kerekasztal mint az
egyik tárgyaló fél csak valamennyi tagjának egyetértésével
határozhat. Így módot adunk az aláírásra azoknak a
társszervezeteknek, amelyek ezt indokoltnak tartják.
Az MSZMP indítványa szerint vitás kérdésekben a kormány
valamennyi fél álláspontját terjessze a Parlament elé. Véleményünk
szerint a jelenlegi Országgyűlés nem dönthet el az átmenetet
alapvetően befolyásoló olyan kérdéseket, melyekben nincs egyetértés
a kormányzó párt és ellenzéke között. (folyt.köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 21:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|