 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ felhívása
"A Szabad Demokraták Szövetségének
Kispesti Szervezete az alábbi felhívással fordul Kárpáti Ferenc
honvédelmi miniszter úrhoz:
,, A Magyar Köztársaság az idén először ünnepelheti rangjához
méltón legnagyobb nemzeti ünnepét, 1848. március 15-ét. Felkérjük
Miniszter Urat, hogy ebből az alkalomból engedélyezze, úgy a
laktanyán belül, mint kívül, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és
sorállományú tagjai viselhessék egyenruhájukon nemzeti jelképünket:
a piros-fehér-zöld kokárdát. Intézkedését előre is megköszönve: az SZDSZ Kispesti Szervezete"
SZER, Világhíradó:
Az SZDSZ álláspontja a katolikus egyház körleveléről
"Mécs Imrétől,
az SZDSZ ügyvivőjétől, képviselőjelöltjétől, a párt most alakult
vallási és etikai tagozatának vezetőjétől kérdeztem: mi az SZDSZ
álláspontja a Magyar Katolikus Püspöki Kar körleveléről, melyet
február 25-ikén olvastak fel a templomokban?
- A Püspöki Kar körlevele nagyrészt számunkra elfogadható.
Vannak azonban benne olyan aránytévesztések, amelyek egyrészt mint
vallását gyakorló katolikus embernek sem tetszenek, másrészt pedig
mint egy magyar párt egyik vezetőjének sem tetszenek. Ez pedig a
helyzetnek a nem felismerése arról, hogy egy rendszerváltás van
folyamatban jelenleg."
|
|
|
|
|
|
 |
A Történelmi Igazságtétel Bizottság közgyűlése (1. rész)
|
1989. szeptember 11., hétfő - Nemzeti ünnep avagy történelmi emléknap legyen-e október 23-a, s az előkészítésben milyen szerepe legyen a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak; intézetté alakul a bizottság történelmi szekciója; közadakozásból remélik megvalósítani az emlékművet; rendkívüli erőfeszítéseket igényel a poltikai, erkölcsi és jogi rehabilitáció - erről tárgyalt egyebek között a Történelmi Igazságtétel Bizottság közgyűlése, amelyet hétfőn a Budai Vigadóban tartottak meg.
A közgyűlés nagyon röviden foglalkozott a történelmi szekció
munkájáról, valamint az emlékműpályázatról szóló beszámolóval.
Lényegében vita nélkül tudomásul vették a résztvevők, hogy a
történelmi szekció dokumentációs és kutató intézetté alakul át,
magának a szekciónak, a Magyarországon is működő Oral History
archívumának, valamint az Országos Széchényi Könyvtár két
részlegének bázisára építve. Az intézetet - az eredeti tervtől
eltérően, amely szerint Nagy Imre nevét viselte volna - az 1956-os
forradalomról nevezik el; tevékenységét külföldi, illetve külföldön
élő magyar szakemberekből alakuló kuratórium irányítja.
Az ,56-os mártírok emlékművére kiírt pályázatra eddig 110 magyar
és külföldi képzőművész jelentkezett. Az október 17-ig benyújtott
pályaműveket 10 tagú, független zsüri bírálja majd el Mészöly Miklós
vezetésével. Az emékmű-terveket október 23. és november 4. között
kiállításon mutatják be a Budapest Galériában. A zsüri által
elfogadott pályamű elkészítésének anyagi feltételeit közadakozásból
remélik megteremteni.
A TIB megalakulása óta végzett munkáról Vásárhelyi Miklós elnök
számolt be. Mondandója végén váratlan vitát váltott ki az a
kijelentése, hogy a TIB visszautasít minden olyan
pártkezdeményezést, amely nem az ország ünnepeként kíván
megemlékezni október 23-áról. (Ismeretes, hogy október 23-a
megünneplésével kapcsolatban már több felhívás, illetve nyilatkozat
látott napvilágot. Ezek között volt olyan javaslat, hogy
nyilváníttassék történelmi emléknappá, mások úgy vélték, legyen
piros betűs nemzeti ünnep, munkaszüneti nap.) (folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 21:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|