|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ felhívása
"A Szabad Demokraták Szövetségének
Kispesti Szervezete az alábbi felhívással fordul Kárpáti Ferenc
honvédelmi miniszter úrhoz:
,, A Magyar Köztársaság az idén először ünnepelheti rangjához
méltón legnagyobb nemzeti ünnepét, 1848. március 15-ét. Felkérjük
Miniszter Urat, hogy ebből az alkalomból engedélyezze, úgy a
laktanyán belül, mint kívül, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és
sorállományú tagjai viselhessék egyenruhájukon nemzeti jelképünket:
a piros-fehér-zöld kokárdát. Intézkedését előre is megköszönve: az SZDSZ Kispesti Szervezete"
SZER, Világhíradó:
Az SZDSZ álláspontja a katolikus egyház körleveléről
"Mécs Imrétől,
az SZDSZ ügyvivőjétől, képviselőjelöltjétől, a párt most alakult
vallási és etikai tagozatának vezetőjétől kérdeztem: mi az SZDSZ
álláspontja a Magyar Katolikus Püspöki Kar körleveléről, melyet
február 25-ikén olvastak fel a templomokban?
- A Püspöki Kar körlevele nagyrészt számunkra elfogadható.
Vannak azonban benne olyan aránytévesztések, amelyek egyrészt mint
vallását gyakorló katolikus embernek sem tetszenek, másrészt pedig
mint egy magyar párt egyik vezetőjének sem tetszenek. Ez pedig a
helyzetnek a nem felismerése arról, hogy egy rendszerváltás van
folyamatban jelenleg."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (5. rész)
|
A fegyveres erők és a rendőrség alkotmányos szabályozásának kérdésében továbbra is vita van a felek között az állambiztonság védelmére hivatott szervezet hovatartozását illetően. Az MSZMP és a Harmadik Oldal álláspontja az, hogy a rendőrség feladatainak körébe tartozzon az állambiztonság védelme. Az EKA viszont a Minisztertanácsnak alárendelt külön szervezet felállítását javasolja. Szerintük a rendőrség feladataitól el kell különíteni a politikai rendőrség feladatait. Ezt egyebek közt azzal indokolják, hogy az államvédelmi feladatok rendkívül erősen kapcsolódnak a pártok és a parlament tevékenységéhez. Ugyanakkor az államvédelem és az állambiztonság kifejezések eléggé rossz emlékűek, ezért indítványozzák, hogy német mintára alkotmányvédelmi hivatal elnevezéssel különítsék el ezt a szervezetet, amely a kormánynak lenne alárendelve, s felette az alkotmánybíróság és a parlament illetékes bizottsága is felügyeletet látna el. A Harmadik Oldal nevében Nagy Imre úgy vélekedett, hggy a politikai rendőrség elkülönítéséről esetleg az új parlament dönthetne, addig pedig áthidaló megoldás lenne, ha az átmenet időszakában megfelelő parlamenti kontrollal működne az államvédelmi intézmény. A fennálló nézetkülönbségekre való tekintettel e kérdés megvitatását visszautalták a szakbizottság elé. Elvi megállapodás jött létre viszont arról, hogy a rendőrség és a fegyveres erők állományának párttagságát nem kellene az alkotmányban rendezni. Csupán egy keretszabály megalkotására lenne szükség, amely kimondaná, hogy a kérdésről alkotmányerejű szabályozás intézkedik. A fegyveres erők és testületek tagjainak párttagságára a párttörvény tárgyalásakor visszatérnek. Megvitatták az Ellenzéki Kerekasztal indítványát, miszerint a Magyar Néphadsereg nevét változtassák át Magyar Honvédségre. Az EKA ezt azzal indokolta, hogy a Magyar Honvédség elnevezés elfogadásával az alkotmánymódosítás során visszatérnének a hagyományokhoz. Tölgyessy Péter kifejtette, hogy ez az elnevezés az 1848-49-es szabadságharc sajátja, s 1945 után is használták a Magyar Honvédség nevet. Pozsgay Imre erre úgy válaszolt, hogy az MSZMP nem látja elvi akadályát az EKA javaslatának. Gyakorlatilag azonban tájékozódásra van szüksége. (folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 20:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|