 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ felhívása
"A Szabad Demokraták Szövetségének
Kispesti Szervezete az alábbi felhívással fordul Kárpáti Ferenc
honvédelmi miniszter úrhoz:
,, A Magyar Köztársaság az idén először ünnepelheti rangjához
méltón legnagyobb nemzeti ünnepét, 1848. március 15-ét. Felkérjük
Miniszter Urat, hogy ebből az alkalomból engedélyezze, úgy a
laktanyán belül, mint kívül, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és
sorállományú tagjai viselhessék egyenruhájukon nemzeti jelképünket:
a piros-fehér-zöld kokárdát. Intézkedését előre is megköszönve: az SZDSZ Kispesti Szervezete"
SZER, Világhíradó:
Az SZDSZ álláspontja a katolikus egyház körleveléről
"Mécs Imrétől,
az SZDSZ ügyvivőjétől, képviselőjelöltjétől, a párt most alakult
vallási és etikai tagozatának vezetőjétől kérdeztem: mi az SZDSZ
álláspontja a Magyar Katolikus Püspöki Kar körleveléről, melyet
február 25-ikén olvastak fel a templomokban?
- A Püspöki Kar körlevele nagyrészt számunkra elfogadható.
Vannak azonban benne olyan aránytévesztések, amelyek egyrészt mint
vallását gyakorló katolikus embernek sem tetszenek, másrészt pedig
mint egy magyar párt egyik vezetőjének sem tetszenek. Ez pedig a
helyzetnek a nem felismerése arról, hogy egy rendszerváltás van
folyamatban jelenleg."
|
|
|
|
|
|
 |
Az MSZMP munkahelyi jelenlétének problémája
|
-------------------------------------------
München, 1989. szeptember 8. (SZER, Magyar kérdés) - Vegyük
szemügyre, hogy ki illetékes eldönteni: működjenek-e az üzemekben,
gyárakban, szövetkezetekben, az iskolákban, az állami-és
közigazgatási intézményekben az MSZMP szervezetei, vagy sem?
- A Népszabadság múlt heti száma öles betűkkel hirdeti: a
Központi Bizottságnak van joga eldönteni, mi legyen a munkahelyi
pártszervekkel.
A budapesti pártbizottság küldöttklubjának összejövetelén,
amelyen Nyers Rezső és Grósz Károly - az MSZMP elnöke és főtitkára -
is részt vett, az egyik küldött Pozsgay Imrét támadva azt kérdezte:
milyen felhatalmazás alapján volt joga a Nemzeti Kerekasztalnál
tárgyaló pártdelegáció vezetőjének arra, hogy a párt belső helyzetét
és működésének fontos mozzanatát jelentő kérdést - a munkahelyi
pártszervezetek ügyét - politikai alku tárgyává tegye.
A kérdést feltevő Udvarhelyi Lászlának azonban nem ezt, hanem
azt a kérdést kellett volna előszőr feltennie, hogy vajon mi tette
lehetővé és egyáltalán miként történhetett meg, hogy 1947-48-ban a
kommunista párt az ország lakosságának a megkérdezése nélkül, annak
a feje felett döntse el, hogy - a megszálló hatalomra támaszkodva -,
erőszakkal kisajátítsa a munkahelyeket, és ott tulajdonosként
rendezkedjék be.
Az MSZMP gazdasági hatalma ugyanúgy illegitim, mint
monopolhelyzete a politikai életben. Ha a kérdés feltevőjében és
elvbarátaiban lenne önkritika, akkor azt kérdezné: volt-e egyáltalán
valami haszna a magyar népnek abból, hogy a kommunisták egy
téveszmének a megszállottaiként rákényszerítették rendszerüket az
országra? (folyt.)
1989. szeptember 8., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|