 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ felhívása
"A Szabad Demokraták Szövetségének
Kispesti Szervezete az alábbi felhívással fordul Kárpáti Ferenc
honvédelmi miniszter úrhoz:
,, A Magyar Köztársaság az idén először ünnepelheti rangjához
méltón legnagyobb nemzeti ünnepét, 1848. március 15-ét. Felkérjük
Miniszter Urat, hogy ebből az alkalomból engedélyezze, úgy a
laktanyán belül, mint kívül, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és
sorállományú tagjai viselhessék egyenruhájukon nemzeti jelképünket:
a piros-fehér-zöld kokárdát. Intézkedését előre is megköszönve: az SZDSZ Kispesti Szervezete"
SZER, Világhíradó:
Az SZDSZ álláspontja a katolikus egyház körleveléről
"Mécs Imrétől,
az SZDSZ ügyvivőjétől, képviselőjelöltjétől, a párt most alakult
vallási és etikai tagozatának vezetőjétől kérdeztem: mi az SZDSZ
álláspontja a Magyar Katolikus Püspöki Kar körleveléről, melyet
február 25-ikén olvastak fel a templomokban?
- A Püspöki Kar körlevele nagyrészt számunkra elfogadható.
Vannak azonban benne olyan aránytévesztések, amelyek egyrészt mint
vallását gyakorló katolikus embernek sem tetszenek, másrészt pedig
mint egy magyar párt egyik vezetőjének sem tetszenek. Ez pedig a
helyzetnek a nem felismerése arról, hogy egy rendszerváltás van
folyamatban jelenleg."
|
|
|
|
|
|
 |
NDK-menekültek - belga sajtó (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. szeptember 5. kedd (MTI-tud) - Vezető téma a belga hírközlésben a Magyarországon nyugati kilépésre várakozó NDK-menekültek ügye: a lapok első oldalon foglalkoznak az üggyel, a rádió híradásaiban különtudósításokban, a TV-híradó bőséges jelentésekben, a belga hírügynökség terjedelmes összefoglalókban követi az eseményeket. Visszatérő motívum az, hogy Magyarország két tűz közé került a kérdésben, s csökken a remény a menekültek sorsának gyors és megnyugtató rendezésére.
A Le Soir című nagy polgári lap kedden elsőoldalas
indítóanyagként közli Budapestre küldött tudósítójának, Jean-Paul
Colette-nek írását ,,Legalább 20 ezer keletnémet Magyarországon, a
szabadság kapujában,, címmel. A tudósító szerint lehetséges, hogy
harmincezren is vannak, akik így vagy úgy, de Magyarországról
szeretnének Nyugatra jutni - beleértve azokat az erdélyieket, akik
csatlakozni próbálnak az NDK-állampolgárokhoz. A tudósítás beszámol
arról, hogy az NDK-menekültek, akik könnyű átjutásra számítottak,
csalódottak, pénzük kifogyott, lerongyolódnak, és helyzetük az ősz
beköszöntével egyre aggasztóbbá válik. Tartanak a STASI, az NDK-beli
biztonsági szolgálat ,,NSZK-turistának álcázott,, embereitől is,
ezért bizalmatlanok.
A Le Soir ,,Egyirányú exodus,, címmel külön kommentárt is
szentel a kérdésnek, egymás mellé állítva a bulgáriai törökök, a
szovjetunióbeli zsidók, a Lengyelországban és Romániában élő németek
kivándorlását, amely mind Keletről ,,kifelé,, tart. Mindez jóval
túlmegy az ügy emberi dimenzióján, a történelem mindezt a XX. század
végének vagy átrendeződéseként fogja számon tartani, áll a cikkben.
Az első nem-kommunista kelet-európai kormány létrejöttével
Lengyelországban, Magyarországnak a diktatúrából a demokráciába való
lassúbb, de biztosabb átmenetével együtt a német exodus hármas
perspektíva része, írja a cikk szerzője: a hidegháború, a szovjet
birodalom végének és egy német egyesítési folyamatnak a kezdetét
jelenti. (folyt.)
1989. szeptember 5., kedd 15:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|