|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az SZDSZ felhívása
"A Szabad Demokraták Szövetségének
Kispesti Szervezete az alábbi felhívással fordul Kárpáti Ferenc
honvédelmi miniszter úrhoz:
,, A Magyar Köztársaság az idén először ünnepelheti rangjához
méltón legnagyobb nemzeti ünnepét, 1848. március 15-ét. Felkérjük
Miniszter Urat, hogy ebből az alkalomból engedélyezze, úgy a
laktanyán belül, mint kívül, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és
sorállományú tagjai viselhessék egyenruhájukon nemzeti jelképünket:
a piros-fehér-zöld kokárdát. Intézkedését előre is megköszönve: az SZDSZ Kispesti Szervezete"
SZER, Világhíradó:
Az SZDSZ álláspontja a katolikus egyház körleveléről
"Mécs Imrétől,
az SZDSZ ügyvivőjétől, képviselőjelöltjétől, a párt most alakult
vallási és etikai tagozatának vezetőjétől kérdeztem: mi az SZDSZ
álláspontja a Magyar Katolikus Püspöki Kar körleveléről, melyet
február 25-ikén olvastak fel a templomokban?
- A Püspöki Kar körlevele nagyrészt számunkra elfogadható.
Vannak azonban benne olyan aránytévesztések, amelyek egyrészt mint
vallását gyakorló katolikus embernek sem tetszenek, másrészt pedig
mint egy magyar párt egyik vezetőjének sem tetszenek. Ez pedig a
helyzetnek a nem felismerése arról, hogy egy rendszerváltás van
folyamatban jelenleg."
|
|
|
|
|
|
|
Középszintű háromoldalú tárgyalások (2. rész)
|
Ezek után kezdődött meg az első napirendi pont, az alkotmány módosításával kapcsolatos, még függőben lévő kérdések megtárgyalása. Bejelentették, hogy a szakértői bizottságokban sikerült konszenzusra jutni a képviselői összeférhetetlenség eseteinek kérdéseiben. Mindhárom fél elfogadhatónak tartja az Ellenzéki Kerekasztal azon javaslatát, miszerint nem lehetnek képviselők bírók, ügyészek, alkotmánybírók, a fegyveres erők tagjai, valamint az államigazgatás bizonyos területein dolgozók. A köztársasági elnöki intézmény bevezetésével kapcsolatban az előző ülésen előterjesztett EKA-javaslatról Pozsgay Imre fejtette ki az MSZMP véleményét. Az államminiszter közölte: az MSZMP tárgyalóküldöttsége elfogadja az indítvány azon részét, miszerint a köztársasági elnöki jogkört az 1946-os első törvény szerint kell szabályozni, kiegészítve az EKA-javaslatban szereplő jogkör bővítési indítványokkal. Ugyanakkor az MSZMP álláspontja szerint az államfőt nem a Parlamentnek, hanem a népnek kell megválasztania közvetlen népszavazással, méghozzá az országgyűlési választások előtt. A téma megvitatását a felek visszautalták a szakértői bizottságokhoz. Nem született döntés a címer ügyében sem; az MSZMP indítványa szerint a módosított alkotmány utaljon arra, hogy a címerre vonatkozó rendelkezéseket alkotmányerejű törvény rögzíti. Több mint egyórás vita után megállapodás született abban a sokáig patthelyzetet okozó kérdésben, hogy szerepeljen-e az alkotmányban a szocializmus szó. Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal többszöri szövegfinomítással végül is kompromisszumra jutott, amelyet a harmadik oldal is elfogadott. Nevezetesen, a felek megállapodtak abban, hogy az alkotmány elé ne illesszenek preambulumot, az alkotmány szövegében azonban szerepeljen a következő meghatározás: ,,A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek.,, Egyelőre nincs megállapodás a fegyveres erők tagjai párttagságának kérdésében; e téma megvitatását a felek a párttörvénnyel kapcsolatos kérdéseknél tartják indokoltnak. Ugyancsak vita folyik arról, hogy az alkotmányban deklarálják-e a köztulajdon primátusát a többi tulajdonnal szemben. Ezt sem az MSZMP, sem az Ellenzéki Kerekasztal nem tartja szükségesnek, a harmadik oldal viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a köztulajdon kitüntetett szerepét deklarálják. Egyébként ebben a kérdésben - mint kiderült - a harmadik oldal résztvevői nem képviselnek egységes álláspontot. Az általuk súlyosnak minősített belső vitára hivatkozva kérték a téma megvitatásának elnapolását, amihez a másik két fél hozzájárult. (folyt.köv.)
1989. szeptember 4., hétfő 20:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|