Rendszerváltás és az MTI

	Megkezdődött az MSZMP reformköreinek II. országos tanácskozása (3. rész)
A pártszerveződés kérdésében a KB korábbi és jelenlegi álláspontja között nincs minőségi különbség - emelte ki a továbbikban Jassó Mihály. Ebben a kérdésben - szerinte - művita zajlik, mert a politikai tevékenység lényege, hogy a pártszervezetek és a kommunisták a közéletben minél intenzívebben vegyenek részt, s a közélet általában nem a termelőtevékenység folyamata. A helyszínt bízzák az adott kollektívára, de azt szigorúan ki kell kötni, hogy a termelésszervezésnek és vezetésnek nem lehet szerves része a pártszervezet, s annak döntéseiben sem lehet meghatározó tényező. A SZOT és a kormány között elmérgesedett vitával kapcsolatban a Központi Bizottság a kormány álláspontjával ért egyet, mert a konfliktus vállalása nélkül egy-két éven belül a teljes csőd következne be. Hozzátette viszont, hogy elengedhetetlen a kellő összhang kialakítása a társadalmi, az érdekvédelmi szervezetek és a kormányzat között. Az igazság az, hogy a pártnak nem volt és még most sem alakult ki tisztességes szakszervezeti politikája, nem volt és még most sem alakult ki, holott a KB elismerte ennek szükségességét. Végezetül szólt arról, hogy a Központi Bizottság elnapolta két szakszervezeti KB-tag - Nagy Sándor, a SZOT főtitkára és Kovács László, a bányászszakszervezet főtitkára - lemondási kérelmének megtárgyalását. A plenáris ülés záróakkordjaként a reformköri mozgalom két tagja mondta el rövid előadásban gondolatait. Lovászi József a reformkörök helyzetét, a Szeged óta megtett utat vázolta. Bírálta a vezető reformpolitikusokat, hangsúlyozva, hogy nem jött és nem jön létre közöttük, valamint a reformkörök között állandó, szerves munkakapcsolat. Közülük többen mintha némi arisztokratikus távolságtartással viseltetnének a reformkörök köznemessége iránt. Jóval termékenyebb kapcsolatot reméltek a vezető reformgondolkodókkal és tudósokkal is, hiszen az a tétel, hogy a legjobb reformgondolatok sem válnak valóra politikai mozgalom nélkül, fordítva is igaz. Szántó Miklós - a tanácskozás legidősebbje - elsősorban a reformköri mozgalom jelentőségét taglalta. Ő is foglalkozott a politikai vezetéssel, kijelentve: a többpártrendszer realitás, az MSZMP versenyhelyzetben van, de vezetői ezt csak mondják és nem hiszik. A vezetésnek nincs politikai és erkölcsi veszélyérzete - idézte a reformkörök egyik képviselőjének véleményét, aláhúzva, hogy a választásokon csakis akkor érhet el a párt tisztességes eredményt, ha meggyőző és hiteles válaszokat képes adni a jelen legfontosabb kérdéseire. (folyt. köv.) 1989. szeptember 2., szombat 13:47
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »